Júniusban a magyar infláció a KSH mérése szerint 20,1 százalék volt, ami továbbra is kiemelkedő az unióban – ez derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlag már májusban is 7,1 százalék volt. 

A hazai elemzők szerint a magyar infláció várhatóan novemberben csökkenhet 10 százalék alá. Az OTP Bank elemzői szerint az éves infláció idén 18, jövőre pedig öt százalék lesz, és nincs semmi ok arra, hogy a korábbi prognózisukat a júniusi adatok ismeretében átírják. A bank elemzői szerint az infláció csökkenésének egyik oka a  lakosság visszaeső fogyasztása, amit a kiskereskedelmi forgalom zuhanása jelez – írja a Népszava.

Az OTP 5 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank – kissé komolytalanul széles sávban – 3,5-5,5, a Kopint-Tárki 5,8-6 százalék közzé várja az éves pénzromlás mértékét 2024-ben. Ezzel az 5,8-6 százalékos várható pénzromlással minden bizonnyal továbbra is a legmagasabb inflációjú országok között leszünk az Európai Unióban – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A lengyel, a szlovák és a magyar gazdaság vezeti az inflációs rangsort, és ezek közül is messze kiemelkedik Magyarország, aminek gazdaságpolitikai okai vannak.

Már 2019 előtt – a Covid-válságot megelőzően – is az egyik legmagasabb inflációjú ország voltunk, és hagyományosan az erőteljesebb ütemű pénzromlást felmutató gazdaságok közé tartozunk. A kormányzati gazdaságpolitika most sem az inflációcsökkenést forszírozza, hiszen a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton a gazdasági növekedés minden áron való erőltetésén munkálkodik. Ez a gazdaságpolitika óhatatlanul egy viszonylag magas inflációt eredményez. Palócz Éva szerint hosszabb távon az euró bevezetése változtathatja meg a magyar gazdaság inflációs képét, de ennek bevezetését a kormány kitolta beláthatatlan távolságra.