A leköszönő holland miniszterelnök a legesélyesebb a NATO-főtitkári pozícióba, de most egy kelet-európai kihívója is lett
A távozó holland miniszterelnök hónapok óta az egyik legnagyobb esélyes arra, hogy átvegye Jens Stoltenberg helyét a nyugati katonai szövetség élén. Sőt, azzal, hogy csütörtökön Washington, London és Berlin hivatalosan is támogatásáról biztosította - ami az első nyilvános támogatás, amióta versenybe szállt -, lényegében "hivatalos jelöltté" is vált - írja a lengyel Euractiv.
Ez elég jelentős változás ahhoz képest, hogy tavaly októberben ő maga még is csak kis esélyt látott arra, hogy őt válasszák a posztra, valószínűbbnek tartotta, hogy végül egy "európai nő" kapja a posztot. Ennek az volt az oka, hogy néhány tagállam kormánya jelezte, szerintük itt az ideje, hogy a NATO élére először női főtitkár kerüljön, csak éppen nem akadt olyan jelölt, aki megszerezte volna a szükséges konszenzust.
A Mark Rutte biztos kilátásairól szóló híreket azonban az európai hírportál szerint gyorsan beárnyékolták azok a hírek, amelyek szerint Klaus Iohannis román elnök is beszállhat a versenybe. Romániai szakértők szerint Iohannis állást keres, mivel két ötéves cikluson van túl, és nem indulhat újra az elnökválasztáson, amikor decemberben lejár a mandátuma.
Iohannis nevének említése az Euractiv szerint rávilágít arra, hogy Rutténak októberig meg kell győznie a kelet-európai NATO-tagokat, hogy támogassák őt, miután évek óta áhítoznak a posztra. Eddig a NATO-tagállamok körülbelül kétharmada támogatja a pályázatát.
A nyugati tagállamok egy része ódzkodik attól, hogy kelet-európai jelölt legyen a NATO főtitkára, mivel hagyományosan keményvonalasabb, "héjább" pozíciót foglalnak el Moszkvával szemben (ez nem vonatkozik az ebből szempontból puhább román elnökre), márpedig ez túl erős konfrontációs jelzést küldene Moszkva felé, félretéve a Kína-kérdést is.
Érdekes módon ezen bukott el Ursula von der Leyen jelöltsége is: a Bizottság elnökét Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolta NATO-főtitkárnak, ezt azonban állítólag Olaf Scholz német kancellár fúrta meg, részben arra hivatkozva, hogy von der Leyen radikális Oroszország-ellenessége árthat a NATO-nak, ha majd Moszkva véget vet az Ukrajna elleni háborúnak.
Mark Rutte tavaly júliusban jelentette be távozását a holland politikából, miután benyújtotta negyedik kabinetjének lemondását. A négypárti holland kormány azután bukott meg, hogy nem jutott dűlőre a Hollandiába érkező menedékkérők kezelésének ügyében.
