Az Oroszországra kivetett szankciók, valamint a szankciós politika hatásairól írt véleménycikket a Magyar Nemzetbe Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki úgy látja, hogy „a szankciók tehát nagyon is működnek, csak nem úgy, ahogyan azt Brüsszelben gondolták: megadják azt a lendületet a keleti gazdaságoknak, amivel maguktól talán nem rendelkeztek.” Nagy ezután arról ír, hogy Kínának a csipszankciók miatt például ki kellett fejlesztenie a saját 5G mikrocsipjét, a müncheni autószalon pedig „az idei évben pedig arról szólt, hogy Kína bemutathatta elsöprő autóipari fölényét is.”.

Nagy szerint a „szankciós háborúval az unió begyújtotta maga alatt azt a strukturális bombát, amin tudta nélkül régóta ült”, és a folyamat hatásai „legjobban ma Európa ”beteg embere„, Németország példáján látszanak.”

Szerinte Németország már a háború előtt is megoldatlan strukturális problémákkal küzdött, mostanra viszont az ipari termelés és az építőipar zuhanni kezdett, és

„a gazdasági aktivitás a járvány mélypontjánál látottakhoz esett vissza, a német gazdaság kilenc hónapja nem tud növekedni, az idei év pedig recesszióban telik majd.”

Nagy úgy tartja, hogy a német gazdaságban az ipar leépülését elsősorban az elhibázott szankciók okozta energiasokk válthatta ki. Szerinte a saját ipar meggyengülésével Németország még gyengébb helyzetbe kerül,

„ugyanis műtrágyagyártása a szankciók miatt már leállt, azt már Oroszországból vásárolja (ráadásul a háború előtti volumen többszörösét), atomerőművei erőltetett bezárásával pedig francia nukleáris energiából működteti üzemeit, így áramimportja az elmúlt időszakban rekordot döntött.”

A német gazdaságpolitika, írta Nagy, egyelőre nem rendelkezik megoldásokkal, a német cégek ezért egyelőre külföldön keresik a beruházási lehetőségeket, „amiből az is következik, hogy Amerika és Kína mellett Magyarország is nyerhet az áttelepülő vállalatok rohamából.

Magyarország megmentheti az európai ipar egy jelentős részét azzal, hogy a gazdasági béke színtereként, adottságait kihasználva az unióban tartja az európai vállalatokat, miközben új perspektívákat is kínál számukra.”

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint épp reglobalizáció zajlik, csak épp nem a piac, hanem a politika osztja újra a lapokat. „A német gazdasági kapcsolataink az érkező politikai és gazdasági menekültekkel folyamatosan erősödnek, de Németország mint gazdasági partnerország jelentősége arányaiban csökkenhet, ami nem áll Magyarország érdekében”, írta még a miniszter, aki szerint fontos hangsúlyozni:

„nekünk az az érdekünk, hogy Németország, illetve a német vállalatok, azok közül is az autógyártók sikeresek legyenek, mert akkor mi is sikeresek vagyunk. Az, hogy otthon sikeresek vagy nálunk, már csak rajtuk múlik.”