Rossz amerikai krimikben szoktak csalódottak lenni a nyomozók, hogy készpénzzel fizetett az ellenőrizni kívánt alak, tehát követhetetlen, azaz meglép. Ha az ember egy maffiakormány tagja, akkor lehetnek benne ilyen ösztönök, ha már nem is tudatos, de Petiminiszter ki is hangsúlyozta, hogy fizetni „készpénz, mindig”, ami elgondolkodtatja az embert.

Ám lehet ez részünkről szimpla rosszindulat is, mégis, olyan időket élünk, hogy ezt is vállaljuk. Még az áron sem rugózunk túl sokat, ha egyáltalán ilyen nyugdíjas tekintettel. Illetve csak annyit említünk meg, hogy Pintérminiszter ennél kevesebbért, illetve kevesebbel akarja lekenyerezni (megvenni) a tanárokat, amikor – és ez nem vicc – Köbüki ösztöndíjat ajánl nekik a tehetséggondozásért. Ez hetvenet ér az államnak, amiből Petiminiszter még egy szaros cipőt sem tud venni, de nem vagyunk mi demagógok.

Vele az a nagyobbik baj, hogy ilyen – edzőcipő – öltözetekben jár külügyminiszterkedni, s bár nem a ruha teszi az embert, valamennyire azért jellemző rá. De úgy is mondhatnánk, mindegy, milyen cipőben ordít. Mint például egy svéd kisfilm miatt, amelyben azt magyarázzák el az ottani gyermekeknek, hogy Magyarországon „hanyatlásnak indult a demokrácia”.

Nem azt szajkózzák, mint az oroszok, hogy ’56 fasiszta felkelés volt, s ami miatt Szijjártó az edzőcipőjében meg sem szólalt, hanem élénken hallgatott. Most viszont a svédeket megfenyegette, hogy emiatt az érzékeny lelkű fideszista képviselők, a bátor százharmincvalamennyik nem fogják megszavazni a NATO csatlakozást, mert nálunk így függnek össze a dolgok. Míg Orbán mást nem csettint.

Szijjártó egyébként - és közeli munkatársa, a tiszta tekintetű és bülbülszavú Menczer – értekezletet celebrált a nagyköveteknek, ahol ez a két alak, az edzőcipős és a sportriporter tartott előadást a magyar külpolitika irányairól százharminc magyar nagykövetnek meg konzuloknak. Már akit beengedtek a fogadó országba, mint ahogyan Kanadába Bencsik Jánost már egy fél éve nem. Ebben az értekezletben egyébként az volt a szép, hogy beléptetőkapukkal ellenőrizték, ki mikor érkezett vagy ment el, és percalapú pénzbüntetésekkel fenyegettek. Illetve fenyegették a külügyeseket. Viszont utána büszkék voltak, ez a módszer milyen hatásos, mert az összes hazaáruló időben ott volt meghallgatni ennek a két ökörnek az iránymutatásait.

Nem túloz az ember a jelzővel, mert ismerve Menczer megszólalásait, senki nem vádolhat azzal, hogy túlzásokba esünk. Kiegészítve azzal, Szijjártó sem sokkal jobb, sőt, még károsabb is belegondolva a horkolásgátlókba, vakcinákba most pedig az aksigyárakba, amelyekkel szó szerint a romlásba taszítja az országot, ha hagyjuk. És mért ne hagynánk.

Öt diáktüntető ellen indít eljárást a rendőrség ezúttal, akik a saját, az apjuk és az ország jövőjéért vonultak pénteken, és minden bizonnyal nem arra büszkék, hogy édes szülőjük Nike cipőt vásárol, amivel viszont Szijjártó dicsekedett.

Mint a filmünkben kifejtette, „Az elmúlt kilenc évben, mióta miniszter vagyok, amikről én azt gondoltam, hogy nagy dolgok, tizedannyi lelkesedést váltottak ki a gyerekeimből, mint hogy ide jövök”. Nem ismerjük a Szijjártó gyermekeket, de látatlanban is megértjük őket. Viszont ha majd később szembenéznek azzal, mit művelt az apjuk, lehet, még a rokonságot is letagadnák, de ebben, ugye nem lehetünk egészen biztosak.

Abban azonban igen, hogy belőlünk még ez a cipőboltos pörformansz sem volt képes semmilyen jó érzést előhozni vele kapcsolatban, mi több, épp ellenkezőleg.

Mert azt látjuk, hogy kies hazánk egyik sírásója milyen kétségek nélkül és vidáman éli az életét, és ez az aktus veti föl bennünk azt a dilemmát, hogy van-e Isten, illetve, ha igen, miért ver minket. Mert lassan ez lesz az egyetlen kérdés.

huppa.hu