Magyar elnökség

Idén július elseje és december vége között Magyarország látja el az Európai Unió soros elnökségét; de ennek semmi köze a Fidesz által oly sokat és oly feleslegesen emlegetett Soros Györgyhöz.

Ebben a hat hónapban a magyar kormány határozza meg és vezeti az Európai Unió Tanácsának üléseit, leegyszerűsítve:

"mi szabjuk meg az európai közösség bizonyos irányait ebben az időszakban."

A magyar elnökségre egy kiemelt, ugyanakkor egy végtelenül súlytalan időszakban kerül majd sor.

Kiemelt időszakban, mert nem sokkal leszünk az EP-választás után, vagyis épp akkor kerül magyar kézbe az irányítás, amikor az új Parlament és az új Bizottság formálódik majd, véglegesednek a politikai alkuk, kereteződnek az újabb erőviszonyok.

Érdekes, hogy éppen ugyanezért vetülhet rá a magyar elnökségre a súlytalanság árnyéka is, hiszen az Európai Bizottság megalakulása körüli alkuk esetleges elhúzódása, a bizonyosan jelen állapotukhoz képest átalakuló parlamenti frakciók pozíciófogásainak belső kötélhúzásai mind elviszik majd a figyelmet és az időt.

Gyakorlatilag az alkudozás miatt hónapokon át állni fog a jogalkotási munka.

Éppen ezért javasoltam korábban, hogy használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy közös hazánk a szebbik arcát mutassa meg: a magyar elnökség akár egy fordulópontja, egy fontos bemutatója is lehet(ne) annak, hogy Magyarország nem egyenlő a NER-elittel, nem egyenlő Orbánék politikájával, és bizony még a Fidesz is képes önreflexióra, ha akarja.

Nem vagyok naiv, tudom, hogy erre minimális az esély. Pedig milyen szép volna. És még értelme is lenne.