A felső légúti megbetegedések szezonjában nehéz eldönteni, hogy mi okozza a náthaszerű tünetek mellett a lázat és a levertséget.

A koronavírus-járvány árnyékában hajlamosak vagyunk megfeledkezni az influenzáról, ami a rizikócsoportokra nézve már veszélyesebb lehet a most újonnan terjedő omikron-variánsnál, az RSV pedig a kisgyermekek szervezetét viselheti meg leginkább – mondta az Indexnek Tóth Sándor virológus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint még mindig a koronavírus felelős a felső légúti megbetegedések többségéért, de az egyelőre 10 százalék alatti, influenzaeredetű esetszámok növekedést mutatnak.

Tóth Sándor virológus szerint ahogy tavaly, most is január közepén lehet arra számítani, hogy a fertőzések gyakorisága miatt elérjük a járványos esetszámot.

Az influenza elleni oltás még segíthet

Az influenza elleni vakcina október végén érkezett meg a háziorvosokhoz, de a szakember szerint a rizikócsoportba tartozóknak még most is ajánlott beoltatni magukat.

„A teljes védettség két hét alatt alakul ki a szervezetben, de már a vakcináció után három nappal termelődik IgG a kórokozó ellen.”

A fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak a krónikus betegek, a 60 év felettiek, a legyengült immunrendszerrel rendelkezők, a szervátültetettek és az onkológiai kezelés alatt állók, számukra térítésmentesen elérhető az oltóanyag. 

Tóth Sándor megjegyezte: az influenza pusztítja a légutak falában elhelyezkedő csillós hámsejteket, emiatt a fertőzés szövődményeként akár tüdőgyulladás is felléphet, ezért már a megszelídült koronavírusnál súlyosabb megbetegedést okozhat. 

Az RSV is jelen van

Kisebb arányban, de az RSV is most terjed, ami elsősorban a kisgyermekeknél, illetve időseknél jelentkezhet komolyabb panaszokkal: a napokig tartó magas láz kiszáradással is járhat. „Az emberek többsége tünetmentesen esik át a fertőzésen, ugyanis ha valaki találkozott már a kórokozóval, az több mint 15 évre védettséget szerez az RSV ellen” – ismertette az immunológus. Tavaly ezért is okozott nagy riadalmat a respiratory syncytial vírus, azaz az óriássejtes vírus visszatérése, ugyanis évekig elvétve okozott megbetegedéseket, a koronavírus-korlátozások a többi légúti fertőzést is kiszorították.

A náthavírusok százaitól tüsszöghetünk

Az NNGYK jelentése szerint az esetek felében a száznál is több náthavírus (például a metapneumo-, az adeno- és rinovírusok) egyike áll. A virológus elmondása szerint nehéz egyértelműen megmondani, hogy most mi döntheti ágynak az embert, hisz ezek mind hasonló tünetekkel járnak. A náthánál jellemzően vagy nincs láz, vagy egy-két nap után el is múlik, ha azonban a testhőmérséklet tartósan meghaladja a 38 fokot, akkor valószínűleg influenza okozza a megbetegedést, az ehhez társuló ízületi fájdalom is erre utal.

A most domináns Covid-variánsnál is ritkán fordul elő hőemelkedés. Száraz köhögéssel jár mindegyik, a nem színtelen váladék felszakadása már bakteriális szövődményre utalhat, az antibiotikum csak ez utóbbira jelenthet megoldást. 

Csak az immunrendszerünkben bízhatunk

A szakember hozzátette: szinte mindegy, melyik váltotta ki kezdeti panaszainkat, a vírusokat csak saját immunrendszerünk képes legyőzni. Az oltóanyagok ezt támogatják, mivel a véráramba kerülve fejtik ki hatásukat, a súlyos megbetegedést akadályozzák meg.

Ettől még megfertőződhetünk, de rövidebb idő alatt és könnyebben átvészeljük ezt az időszakot. Az orr- és szájnyálkahártya védelme szükséges ahhoz, hogy ezt elkerüljük, a maszkviselés, illetve bizonyos, patikában kapható spray segíthet ebben, valamint a higiéniai szabályok betartása.

Az immunrendszert vitamindús egészséges étkezéssel, bőséges folyadékfogyasztással, rendszeres testmozgással támogathatjuk. Az is bizonyított tény, hogy ritkábban lesz beteg az, aki káros szenvedélyek nélkül él. 

A vírussal való találkozás nyomot hagy

A Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy az influenza is okozhat poszt-Covidhoz hasonló, később jelentkező szövődményeket. A tízezer érintett 18 hónapos utánkövetése során megállapították, hogy a fertőzés után 30 nappal jelentkeztek a tüdőt és a légzőszerveket érintő károsodások. A Covidhoz köthető, később jelentkező panaszok ezzel szemben más szerveket is érintettek.

Az immonológus ezzel kapcsolatban elmondta, hogy vannak vírusok, amelyek „megbújhatnak” a szervezetünkben, és akkor aktivizálódnak, amikor valamiért legyengül a védekezőképességünk, ilyen a herpeszvírus vagy a HPV. „Volt olyan is, amikor egy húszas évei elején járó fiatalnál diagnosztizált agyvelőgyulladásért a gyerekkorban átvészelt kanyarót találták felelősnek” – részletezte a szakember, hozzátéve, hogy különösen ritka esetről van szó. 

A virológus nem számít arra, hogy extrém mértékben növekednének az elkövetkező hónapban a szezonális légúti fertőzések esetszámai. „A tavalyihoz hasonló, akár áprilisig elhúzódó influenzajárványra lehet számítani” – szögezte le.