Orbán Ráhel arról beszélt, hogy a Balatont meg kell tartanunk magunknak
Több luxust, jobb állami repteret, még több ötcsillagost: a miniszterelnök lánya piaci szereplőként beszélt magáról az állami százmilliárdokkal kitömött MCC fesztiválján.
Vannak quick winek, mondta a júliusban állami tulajdonba került budapesti reptér jövője kapcsán Orbán Ráhel.
„Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben. Jelen esetben az állam”.
A miniszterelnök legidősebb lánya ezúttal az elitképző Mathias Corvinus Collegium esztergomi MCC Fesztjének nagyszínpadán fejtette ki gondolatait arról, hogy hogyan kellene itthon terjeszteni a luxust, felsőbb szegmensekből hozva minél több fizetőképest turistát Budapestre.
Ezért Orbán Ráhel, Tiborcz István felesége, a Tiborcz-féle BDPST kretívigazgatója, a budapesti influenszertrip megálmodója személyesen is sokat tesz.
Azon kívül, hogy meghatározó befolyása van a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetésében, a már papíron is 100 milliárdos vagyonnal rendelkező férjével az ő érdekeltségük egyebek mellett a Vörösmarty tér szomszédságában az ötcsillagos Dorothea Hotel, a Szabadság térnél a szintén ötcsillagos Verno House, Tokaj mellett a nem kevésbé ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa, a turai wellness kastély (csillagok száma: 5), az ő projektjük Pesten a D8 és a Sofitel, Budán a Hotel Gellért átalakítása.
Éppen Esztergomban az Orbán-Tiborcz családnak nincs közvetlen érdekeltsége. Itt Hernádi Zsolt Mol-vezér gyermekeié a részben közpénzből épült helyi luxusszálló, míg a város vezetője Hernádi Ádám unokaöccs, aki most polgármesterként nyitotta meg a több száz milliárd forintos állami vagyon átadásával felruházott MCC fesztiválját.
A Balatonnál viszont Tiborczéké például a Balaland, ahol Ráhelnek bababoltja is működik.
„Azt gondolom, hogy a Balatont hosszú távon meg kell tartanunk magunknak. Ugyanez érvényes a Fertő-tóra”
– mondta most Orbán Ráhel Esztergomban, de aztán egyértelműsítette, hogy nem arra gondolt, hogy az egész tavat nyilvánosan családi latifundiummá térköveztetné, hanem hogy a Balatonra inkább a fizetőképes belföldi keresletet várná, azt nem próbálná meg nagy volumenben külföldre értékesíteni.
Máskülönben viszont ez a félállami koncepció (nekünk, piaci szereplőknek, mondta magáról a beszélgetés egy pontján Orbán Ráhel) alapvetően a külföldi high-endre megy rá: entertainment, workshop-lakosztályok, wellness- és egészségturizmus, okos apartmanok.
„A felső szegmenst célozzuk meg, a luxust érdemes megcélozni. Budapest kész, már mindenünk megvan, szállodák, szuper éttermek, csak a fizetőképes vendégeket kell ide hívnunk. Ha kicsit átalakul a mix, az ország nagyságrendekkel több bevételt tud kivenni”
– fejtette ki ehhez kapcsolódóan Zsidai Roy, szuperétterem-tulajdonos a szuperhotelekben érdekelt Ráhel mellett Esztergomban.
Az Orbán Ráhel eszme- és rendszeres fellépőtársa, a házhozszállítás és olcsó jótékonykodás elvi ellenzője szerint nem a vendégszámmal van baj a magyar idegenforgalomban, hanem a jövedelmezőséggel - az MTÜ évközi adatai szerint is, a vendégéjszakákat tekintve idáig rekordév 2024.
„Az olaszok kiszorultak a saját tengerpartjaikról, mert ott is emelkednek az árak. Ennek nem szabad megtörténnie”
- mondta Orbán Ráhel, hogy az infláció a turizmusnak egyáltalán nem kizárólag balatoni jelenség. Szerencsére ebben megvan a kiaknázható lehetőség is: a dán középosztály a túl drága párizsi hétvége helyett jöhet Budapestre is. „Azokat az európaiakat is fontos lenne elérni, akik a saját piacaikról kiszorultak. Párizs, London és Róma helyett egy secondary piacot nyújtani számukra. Mellettük ott van Ázsia, a Közel-Kelet, ahonnan el kell jönniük nyáron otthonról, mert olyan meleg van. Sok térségből lehet még hozni embereket” - mondta el Obán Ráhel, aki szerint a klímaváltozásban is nagy lehetőségek vannak Budapest számára, például nálunk nem emelkedik a tengerszint, ellenben egyre telítettebb a korábbi őszi holtszezon.
Hogy hogy kell Magyarországot, a spice of Europe-ot még jobban ismertté tenni, és idehozni embereket? Például a reptéri fejlesztésekkel, amikben Orbán Ráhel tehát nem az állami tulajdonrészt látja fontosnak, inkább az üzemeltetőtől vár sokat, az előző üzemeltető szerinte szándékosan nem fejlesztette eléggé a Liszt Ferenc Repülőteret, mert nem akarta rontani a szintén az ő érdekeltségébe tartozó bécsi reptér pozícióit.
„Bécs már nagyon elment mellettünk, nehéz lesz velük felvenni a versenyt” - vagyis ez alapján nem biztos, hogy ebben is gyorsan utolérjük Ausztriát, hiszen a reptérrel Orbán Ráhel szerint még nagyon sokféle feladat van, jó lenne például sokkal több légitársaságot ide vonzani, hogy ne csak a fapodosok domináljanak.
„Vannak fiatalok, akiket influenszereken keresztül lehet elérni. Mindenhol ott kell lenni. Abszolút megváltoztak a trendek”
- mondta Orbán Ráhel az MTÜ több milliárdos Budapest Influencer tripjére és az ebből vágott túlfilterezett budapesti imázsfilmre utalva. Arra ezúttal nem tért ki, hogy ennek a filmnek pontosan mi volt a célközönsége, de azt elmondta, hogy ő személyesen azért is jobban hisz sokszor a TikTok-videóknak, mint a Google-hirdetéseknek, ha utazást tervez, mert azok között fizetett találatok is vannak.
Arra ezúttal nem volt idő kitérni, hogy a Budapestre hozott influenszerek fejenként 15 és 50 millió forint közötti összeget kaptak a magyar főváros luxus escortokat idéző promotálásáért. Pedig, mint az egyik érintett influenszer videóban is kifejtette:
„Rachel, szeretünk, őszintén, és köszönünk mindent, csodás vagy, minden pillanatot imádunk itt. Esküszöm, tényleg ezt gondolom, és nemcsak én, hanem az összes lány.”