Parázs vita az EP-ben: Megvonják Magyarországtól az EU soros elnökséget?
Újabb vita az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról.
Az Orbán-kormányt bírálta az egész EU a szélsőjobbon kívül.
A vitát délelőtt egy sajtótájékoztató előzte meg, ahol a magyar jogállamiságról az EP-nek jelentést készítő francia Gwendolin Delbos-Corfield és árnyékjelentés-tevő társai többek között arról beszéltek a sajtó képviselői előtt, hogy a Tanácsnak el kellene halasztania a magyar soros elnökséget.
A felszólalók más-más okokat hoztak fel: Delbos-Corfield többek között a státusztörvény miatt kritizálta a kormányt, míg a luxemburgi Isabel Wiseler-Lima a jogállam hanyatlása miatt, illetve az unió alapértékeinek a semmibevételével érvelt a magyar soros elnökség ellen.
A LEGÉLESEBBEN A HOLLAND THIJS REUTEN SZÓLT ODA, AKI AZZAL VÁDOLTA MEG ORBÁN VIKTORT, HOGY PÉNZAUTOMATÁNAK NÉZI AZ EU-T,
és a vétóival folyamatosan akadályozza a közös külpolitikai fellépést.
A holland Sophie In't Veld arra szólította fel az Európai Unió Tanácsát (röviden Tanács), hogy tegyenek valamit a soros magyar elnökség ellen, emellett azt mondta, az EP akadályozni fogja a magyar soros elnökség munkáját azzal, hogy csak a legminimálisabb együttműködést fogja folytatni a magyar kormánnyal.
Végül a svéd Malin Björk a magyar demokrácia hanyatlása és a jogállamisági helyzet romlása mellett a magyar kormány Oroszországgal ápolt kapcsolatát kritizálta: szerinte az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, ami nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.
A sajtótájékoztatón a szélsőjobboldali és euroszkeptikus képviselőcsoportokon – tehát a szoft euroszkeptikus, leginkább a lengyel Jog és Igazságosság által dominált Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoportokon – kívül mindegyik képviselőcsoport képviselte magát egészen a szélsőbaloldaltól a jobbközépig,
ÍGY LÉNYEGÉBEN POLITIKAI IDEOLÓGIÁKON ÁTÍVELŐ EGYETÉRTÉS VAN ABBAN AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN, HOGY A SOROS MAGYAR ELNÖKSÉGET EL KÉNE HALASZTANI.
Igaz, mint lentebb megjegyeztük, erre jogilag nem képes az Európai Parlament.
Véget ért a vita, amely során – a korábbi, az EP-ben tartott, a magyar jogállamisági vitától eltérően – a megszokott toposzok mellett új elemként lépett elő, hogy az Európai Néppárt védőhálóját elvesztő Orbán-kormánytól megvonnák a 2024 júliusában kezdődő Tanácsbeli soros elnökséget.
A magyar kormány mellett egyedül a szélsőjobboldali vagy euroszkeptikus képviselők álltak ki. Szerintük az Európai Bizottság túllép a hatáskörén, amikor a Magyarországnak szánt forrásokat visszatartja jogállamisági kérdések miatt.
Ugyanakkor az Európai Bizottságot és a Tanácsot nem csak az euroszkeptikusok kritizálták: a baloldali, centrista és néppárti képviselők leginkább azt vetették szemére a két uniós szervnek, hogy a Sargentini-jelentés 2017-es elfogadása és a 7. cikkely szerinti eljárás elindítása óta lényegében nem történt semmi uniós szinten, ezért határozottabb fellépést követelnek tőlük.
A vita után másnap, csütörtökön fognak szavazni az EP-ben a magyar kormányt elítélő határozatról, ugyanakkor ennek – mint korábban kifejtettük – semmilyen jogi következménye nincs, csupán politikai üzenete.
Így a kérdés leginkább az, van-e politikai akarat a tagállamok felől, hogy elhalasszák a magyar soros elnökséget, hiszen a döntés az ő kezükben van.
Záróbeszédében Peter Kullgren a svéd soros elnökség nevében megköszönte a vitát, szerinte az nagyon érdekes volt. Kifejtette: szerinte az Európai Parlament fontos szerepet játszik az Európai Unió jogállamisággal kapcsolatos munkájában, és a Tanács jelenlegi vezetőjeként nagyra értékeli a képviselők munkáját.
A jogállamiságot nagyon fontosnak tartják, ez nemcsak az EU működése kapcsán döntő, hanem előfeltétele is, hogy jól tudják végrehajtani az uniós költségvetést – vélte.
A svéd politikus kiemelte: a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei, valamint a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt fontos, hogy a megfelelő pénzgazdálkodás elveit ne tévesszék szem elől. Ezzel foglalkozik a 7-es cikkely szerinti eljárás is.
A Tanács napirendjén szerepel a 7-es cikkely szerinti eljárás, a hatodik vitára került sor az Európai Unióban ezen témáról
– jelentette ki Kullgren, majd továbbfűzve a gondolatát arról beszélt, hogy milyen különböző jogállamisági eszközök vannak, és a svéd elnökség megpróbálja megvizsgálni, hogyan lehetne még jobban megerősíteni a Bizottság és a Tanács jogállamisági eszközeit.
Magyarország soros elnökségének kérdése kapcsán arról beszélt, hogy a soros elnök nemcsak a Tanács munkáját vezeti és irányítja, hanem emellett az összes országot is képviseli. Konkrétan nem mondott semmit, hogy ő támogatná vagy ellenezné, ha a magyar soros elnökséget elhalasztanák, gondolatát mindössze azzal zárta:
Ez egy komoly, nagy és felelősségteljes feladat.
Összegzésében Johannes Hahn biztos megismételte: Budapestnek határozott lépéseket kell tennie, hogy teljesítse a vele szemben elvártakat. Magyarországnak teljeskörűen és hatékonyan végre kell mindent hajtani a kondicionalitás területén. „Szem előtt kell tartanunk a uniós költségvetés szabályos felhasználását, és ha kell, megvédjük annak elköltését” – hangsúlyozta a biztos.
A Bizottság a fennmaradt aggályok orvoslásában együttműködik a magyar kormánnyal a jövőben is. A Horizont- és az Erasmus-pénzeknek pedig el kell jutniuk a megfelelő helyre, de egyre kevesebb az idő, hogy mindez még időben megtörténjen.
„A kondicionalitási szabályozást azért alkalmazzuk, hogy megvédjük a költségvetést, és szeretnénk ezt az ügyet Magyarországgal mielőbb lezárni” – tette hozzá.
A román képviselő, Ramona Strugariu a Renew színeiben beszélt, és azt mondta: tanárok nélkül nincs jövő. Idézte az egyik tanári tüntetésen táblára írt szlogent, és bírálta a pedagógusok elleni akciókat, majd arra utalt, hogy a státusztörvény ketrecbe zárja a pedagógusokat.
Budapest központjában gyerekekre fújtak könnygázt. Mikor lép már valamit az Európai Unió? Nem szabad a soros elnökséget Orbánék kezébe adni!
– hangoztatta a képviselőnő.
Paulo Rangel portugál néppárti képviselő beszédében azt mondta: az EU része csak úgy lehet tagállam, ha az uniós alapértékeket tiszteletben tartja, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni.
Emiatt szerinte a magyar kormány viselkedése elfogadhatatlan, de ezért a helyzetért a Tanács felelős, mivel a 7-es cikk szerinti eljárást nem folytatják.
ORBÁN VIKTORNAK ODASZÚRVA AZT MONDTA: HOL VAN AZ A SZABADSÁGHARCOS, AMINEK TARTJA MAGÁT? A SZABADSÁG HELYETT SZERINTE EGY AUTORITER, ANTIDEMOKRATIKUS RENDSZERT ÉPÍTETT FEL.
Emiatt azt javasolta, hogy Magyarországnak a közös uniós forrásokból ne juttassanak pénzeket.
Körner után ismét egy német, ezúttal a Magyarországon is rendkívül ismert, zöldpárti Daniel Freund szólalt fel.
Beszédében azt mondta, kilenc hónapja létezik ea 27 mérföldköves csomag, amiben a Bizottság lefektette, mit vár el a magyar kormánytól, de szerinte ennek ellenére lényegében nem változott semmi azóta. Sőt, december óta pedig lényegében megálltak a tárgyalások.
Nem jó irányba állnak a dolgok, néhány helyzetben még romlik is a helyzet. Most akkor átadjuk Orbán Viktornak a soros elnökség stafétáját az európai parlamenti választások után egy nappal?
– tette fel a költőinek szánt kérdését, majd elmondta, hogy szerinte egy lényegében rendeleti kormányzással kormányzó vezető kezébe ő személy szerint nem adná a Tanács kormányrúdját.
A következő beszélő Mortiz Körner, a liberális Renew képviselőcsoportban ülő német, FDP-s politikus. Körner felköszöntötte Orbán Viktort a 60. születésnapja kapcsán, azonban kijelentette: ez nem jelenti azt, hogy pénzt is kap.
Elmondta, hogy ő nem akar „egy autokratával alapjogokról tárgyalni”, így a jogállamisági kérdéseket kivenné a magyar soros elnökség alól.
Ez olyan, mintha a kecskére bíznánk a káposztát
– fogalmazott.
Isabel Wiseler-Lima luxemburgi néppárti politikus beszédében azzal kezdte, hogy a 7. cikk szerinti eljárás 2017-es elindítása óta nemhogy javult, még romlott is a magyar jogállamiság helyzete.
Emellett aggodalmait fejezte ki, hogy a magyar soros elnökségre akkor kerülne sor, amikor az EP-választások után felállna az új Európai Bizottság, és aggasztó, hogy Orbán Viktor dönthetne majd hat hónapon keresztül az EU-n belül.
Ez komoly hitelességi problémákat jelent majd az Európai Unió számára
– fogalmazott, majd felszólította a Tanácsot: a 2017 óta egy helyben toporgó 7-es cikkelyes eljárással foglalkozzanak – erre egyébként az Európai Parlament minden évben felkéri a Tanácsot, ám egyik soros elnök sem akar vele kifejezetten foglalkozni.
Malin Björk, a baloldali Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) képviselőcsoportban helyet foglaló svéd képviselő kijelentette, nonszensz, hogy Magyarország úgy töltse be a soros elnöki pozíciót, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin legjobb barátja, miközben leépíti a demokráciát.
Az Európai Bizottság biztosaihoz fordulva azt kérdezte, az Európai Bizottság mit fog tenni ez ellen.
Gwendoline Delbos-Corfield, a Európai Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselője azt hozta fel, hogy nemrégiben Magyarországon olyan törvénytervezetet vontak vissza, amely feltételezte volna, hogy aki nem megfelelően él, azt jelenteni lehetett volna. Ilyen ez a kormány, amely az európai értékeket lábbal tiporja és félreinformálja az embereket óriásplakátokon és politikusi megszólalásokkal.
Sophie In't Veld holland liberális politikus lényegében megismételte a délelőtti sajtótájékoztatón elmondottakat. Kijelentette, az Európai Parlamentnek fontos, hogy ne adjon pódiumot Orbán Viktornak, helyette olyanoknak biztosítsanak teret, akiket szerinte az Orbán-kormány elhallgattat.
Thijs Reuten, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője budapesti látogatását idézte fel a közelmúltban. Találkozott tiltakozó diákokkal, akik arra kérték, Brüsszel tegyen meg mindent, hogy Magyarországot vissza lehessen terelni a jogállamiság útjára. Egyben bírálta az Orbán-kormányt, amiért az ellenzéki hangok elhallgattatására törekszik.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kondícionális eljárás fő célja nem az, hogy kioktassunk egy tagállamot, hanem hogy ellenőrizzünk – kezdte beszédét Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt (EPP) politikusa.
Mint fogalmazott, az uniós forrásokat tisztességes és elfogulatlan módon kell elosztani az unió pénzügyi érdekei mentén. Emlékeztetett, nemrég Magyarországon jártak, ahol jó néhány hiányosságra bukkantak – példaként a hirtelen törvényváltozásokat és költségvetési változásokat említette. Ezek sértik a jogállami helyzetet, főként a jogbiztonság elvét.
Soha nem látott időket élünk, fontos, hogy a Tanácsot olyan ország vezesse, ami képes a tagállamok közötti együttműködést és döntéshozatalt elősegíteni, például Oroszország elleni szankciók vagy Ukrajna támogatása terén.
Ezért szorosan követik, hogy a jogállamiság helyzete hogy áll – zárta gondolatát Sarvamaa.
Az Európai Néppárt soraiban ülő KDNP-s Hölvényi György lendületes hozzászólását azzal kezdte: nem lehet politikai cél 10 millió ember ellehetetlenítése.
A mostani tervezet gátlástalan politikai cinizmus azzal, hogy kimondják, Magyarország semmi körülmények között ne kapja meg a neki járó forrásokat – véli, majd azzal folytatta, hogy felháborító annak a lebegtetése is, hogy esetleg Magyarország mégsem lesz 2024-ben a unió soros elnöke.
A belga, nacionalista-populista Flamand Érdek képviseletében beszélő Gerolf Annemans szerint, ha elrekesztik Magyarországot a soros elnökség lehetőségétől, az bolsevik módszernek fog tűnni.
Hölvényi György őrületnek nevezte, amit az országgal az EP-ben tesznek.
A függetlenek között helyetfoglaló Hídvéghi Balázs, a Fidesz színeiben mandátumot szerzett képviselő szerint éjt nappallá téve Magyarországot támadják az EP-ben.
Példátlan, hogy el akarják venni a soros uniós elnökséget Magyarországtól. Ebben pedig a baloldali magyar parlamenti képviselők partnerei az uniónak – állította.
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője arról beszélt, hogy tudja, mit gondolnak az EP-ben arról a kormányról, amely „ellopja az uniós forrásokat a saját állampolgáraitól”. Emiatt beszédében arra tett kísérletet, hogy bemutassa, a kormány politikája miként érinti az átlag magyarokat.
Elmondta, hogy a fizetések mértéke az utolsó előtti helyre csúsztak vissza az EU-ban, az infláció jóval magasabb az uniós átlagnál (8 százalék helyett 26), a fizetések mellett pedig a nyugdíj értéke is csökkent, miközben az egészségügy is romokban: rákban a legtöbben Magyarországon halnak meg.
Szerinte mindennek az oka, hogy az Orbán-kormány leépítette a jogállamiságot, ami kéz a kézben járt az ország leépülésével.
Donáth Anna, a liberális Renew-ban ülő momentumos politikus beszédét azzal kezdte, hogy szerinte a magyar kormány hosszú ideje már nem hajlandó betartani az Európai Unió játékszabályait, emiatt lassan már egy éve nem érkeznek források Magyarországra.
Emlékeztett, hogy jelenleg diák- és tanártüntetések vannak „a kormány oktatásellenes politikája miatt”, ami szerinte sérti a magyar diákok alapjogi chartában meghatározott jogait. Majd a Bizottsághoz fordulva
ARRA KÉRTE AZ URSULA VON DER LEYEN VEZETTE UNIÓS SZERVET: A JELENLEGI, 27 KÖTELEZETTSÉG MELLÉ KÉRJE AZ OKTATÁS REFORMJÁT IS AZ ORBÁN-KORMÁNYTÓL.
Végül azzal zárta beszédét: az uniós források felfüggesztéséért egyedül a magyar kormány a felelős.
Egyelőre döntés nem született de a vita folytatódik...