Szijjártó arról beszélt, Magyarország vállalta, hogy 2030-ra az energiatermelését 90 százalékban fenntarthatóvá, szén-dioxid-mentessé teszi.

Elmondta, hogy Magyarország nem rendelkezik jelentős kőolaj- vagy földgázmezőkkel, sem tengerparttal, a kormány pedig nem akarja „tönkretenni országunk gyönyörű tájait szélerőművekkel”, így szerinte két lehetőség van arra, hogy nagy mennyiségben, megbízható és fenntartható módon áramot lehessen előállítani: a nukleáris energia és a napenergia.

Az MTI beszámolója szerint a nuklerális energiával kapcsolatban „sérelmezte, hogy számos ideológiailag motivált vita zajlik a kérdésben”, de „üdvözölte, hogy az európai uniós tagállamok többsége és az Egyesült Államok is atomenergia-párti”.

Elmondta, hogy a magyar áramtermelés körülbelül 50 százalékát adja jelenleg a paksi atomerőmű, „a tervezett Paks2 bővítéssel pedig a 2000 megawattos kapacitás a következő évtized elejére 4400-ra fog nőni”.

Emiatt elmondása szerint az 50 százalékból 70 százalék lesz, a két új reaktorblokk működtetésével pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, míg a földgázimport 2,5-3 milliárd köbméterrel lesz csökkenthető évente.

Szijjártó azt mondta, a bővítés 1,8 millió háztartást lát majd el tiszta árammal, miközben a már meglévő blokkok élettartam-hosszabbításának előkészítése is zajlik.

A külügyminiszter szerint ez háromezer munkahelyet hoz majd létre „közvetlenül” és 11 ezret „közvetetten”, illetve „az építkezés és a működtetés a következő hatvan évben 50-65 milliárd dollárral dobja majd meg a magyar GDP-t”.

Azt is elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi öt évben a nyolcszorosára bővült a napenergia-kapacitás, ez jelenleg 6700 megawattot jelent, ami a teljes áramtermelő kapacitás 47 százalékát teszi ki.

Majd arról beszélt, hogy Magyarországon „mind a három német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is megjelent, köztük a piacvezető, éss rendkívül szoros az autóipar keleti és nyugati szereplői között az együttműködés”.

„Tehát a német elektromos autók kínai elektromos akkumulátorral működnek. Ez a valóság. És nagyon szorosan együttműködnek Magyarországon”

– mondta Szijjártó, aki ezután arról beszélt, hogy „az autóipar elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a kitűzött környezet- és klímavédelmi célok teljesítése, ez az átállás pedig jelentős kihatással lesz az európai gazdaságra is”.

Elmondta, hogy Magyarország mostanra a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává vált, és a most zajló beruházások után a második helyre fog előlépni.

„A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három főbb pillére a hosszú távú gazdasági növekedésünknek, amelyek mind azon vállalásunkból fakadnak, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljunk.”

Szijjártó beszélt végül a földgázbeszerzésekről is, azt mondta, Magyarország az első nem szomszédos ország, ami földgázt vásárol Törökországból, illetve idén megkezdték a szállítást Azerbajdzsánból is.