Kijelentette azt is, nehéz helyzetben lesz a kormány, amikor arról kell dönteni, megkezdődjenek-e Ukrajna uniós csatlakozásáról a tárgyalások, ha Zelenszkij addig nem adja vissza a kárpátaljaiak kisebbségi jogait.

Szijjártó közösségi oldalán is megjelent az interjú, ahol elsőként Ukrajna globális támogatásának csökkenéséről kérdezték a magyar külügyminisztert. Szijjártó szerint érezhető egyfajta „fáradtság” a háborúval kapcsolatban az európai parlamentben, a nemzeti parlamentekben és az Egyesült Államokban is. Úgy látja, hogy a béke feltételei napról napra rosszabbak lesznek.

Területi integritás és szuverenitás

Ezután arról kérdezték, az ő olvasatában hogyan nézne ki a béke. Mint mondta, lépésről lépésre kell haladni ebben a kérdésben, ugyanis a cél az, hogy megmentsék az emberek életét, ideértve azokat a magyarokat is, akik Ukrajna oldalán harcolnak. „Először a háborút kellene megállítani, aztán az ukránokat és az oroszokat tárgyalóasztalhoz ültetni, és tárgyalni a békeszerződésről. Természetesen ez nem fog megtörténni az Egyesült Államok nélkül. Az Egyesült Államoknak ott kell lennie, az Egyesült Államoknak részesének kell lennie a garanciáknak, hogy a béke fenntartható legyen” – vélekedett.

Ezt követően leszögezte, hogy két elvnek nagyon stabilnak kell lennie: a területi integritásnak és a szuverenitásnak. 

A mi álláspontunk – mondom még egyszer – az, hogy nem csak Ukrajnával kapcsolatban, hanem a világ összes országával kapcsolatban a területi integritást és a szuverenitást tiszteletben kell tartani. Azért, mert ha ezt nem tartjuk tiszteletben, akkor más országokat is arra buzdítunk, hogy megszállják más országok területeit. Ennek nem szabad így lennie

– felelte Szijjártó, arra a kérdésre, hogy Oroszországnak ki kell-e vonulnia teljesen Ukrajna keleti részéről és a Krímből.

Az interjúban kérdésként vetődött fel az is, hogy a magyar kormány háborús álláspontja sokszor mellébeszélésnek tűnik és az derül ki a kormány szándékából, hogy őket nem zavarná, ha Putyin megtartaná a Krímet vagy Donyecket. Szijjártó nyomatékosította, hogy Magyarország soha nem ismerte el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem.

Magyarország energiafüggősége, kárörvendően nevető Putyin 

Szóba került Magyarország orosz energiafüggősége is. Ennek kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a gáz már nem Ukrajnán, hanem a Török Áramlaton keresztül érkezik Magyarországra, az olaj viszont továbbra is az ukrán vezetékeken jön. 

Most Ukrajna körülbelül ötszörösére emelte a tranzitdíjat, ami nem tisztességes lépés, de számunkra az a legfontosabb, hogy az ellátás biztonsága megmaradjon

– emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar gáztárolók majdnem tele vannak, így az ország ellátása biztosítva van a következő hónapokra.

Richard Quest ezután felvetette: „Lesznek, akik azt fogják mondani, hogy Putyin elnök Moszkvában kárörvendve figyeli, ahogy a nyugati szövetségesek egymásnak esnek”, utalva a tranzitdíjvitára és arra, hogy Lengyelország nemrég arról beszélt, egyelőre nem szállítanak több fegyvert Ukrajnának. 

Szijjártó szerint nem szabad azzal frusztrálnunk magunkat, hogy Vlagyimir Putyin mennyire kárörvendően nézi a nyugati szövetségesek vitáit. „Magunkat a saját nemzeti érdekeink szemszögéből kellene néznünk. És én azt gondolom, hogy nem csak Magyarország nemzeti érdeke, hanem minden európai ország érdeke, hogy ez a háború befejeződjön” – vélekedett. 

Svédország sorsára juthat Ukrajna?

Quest ezután arról kérdezte Szijjártót, hogy Zelenszkij rossz diplomata-e. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán elnök az országáért harcol, a helyében senki nem cselekedne másképp, majd ezután arról kezdett beszélni, hogy az lenne a legjobb, ha visszaadná az ukrajnai magyar kisebbség jogait. 

Nézze, mi a jog eszközével védjük őket, és szerintem minden ország ezt tenné, ezt kellene és ezt is teszi. Százötvenezer magyar él ott. Az ő jogaik csorbítása nem Zelenszkij elnökkel kezdődött, hanem már 2015-ben. És el sem tudom mondani, hány találkozóm volt Ukrajna éppen aktuális külügyminiszterével, amikor arra kértem őket: ne tegyék ezt! Lehetnénk barátok, lehetnénk szövetségesek. De az, hogy elvesznek minden jogot a magyar kisebbségtől, hogy anyanyelvükön férhessenek hozzá az oktatáshoz, a médiához, a kultúrához, minden egyébhez, nos, ez konfliktust okoz kettőnk között

– jelentette ki Szijjártó.

Végül emlékeztetett, hogy hamarosan dönteni kell majd a kormánynak is, egyetértenek-e azzal, hogy megkezdődjenek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. 

És ha nem adják vissza a magyarok jogait, nagyon bonyolult helyzetbe kerülünk. Hogyan mondhatnánk erre igent? Tudja, a kisebbségi jogok, a nemzeti kisebbségek jogai, ennek tiszteletben tartása nagyon fontos európai kérdés

– zárta a beszélgetést.

Mint ismert, Magyarország az egyetlen NATO-tag, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez és egyelőre nem tudni, mikor kerülhet napirendre ez a kérdés. A kormány szerint a svédek mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne hagyja jóvá a kérésüket. Azt nehezményezik, hogy Svédországban a magyar demokráciát becsmérlik.

A teljes beszélgetést alább lehet megtekinteni: