Lázár János a felszólalásban ismertette, hogy a magyar kormány öt témában foglalkozik a közlekedés ügyében: a jogi keretek és a szabályozás felülvizsgálata, aminek a céljában ma összegyűltek az ülésteremben; vasúti pálya korszerűsítés; a járműállomány megújítása; az állam szolgáltatóvállalatának az átalakítása; valamint az utasok komfortérzetének a fokozása. 

„Javaslatot teszünk a személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2012. évi törvénynek a megváltoztatására”

– jelentette be építési és közlekedési miniszter a Parlamentben kedd délelőtt, hozzátéve, hogy alapvető koncepcionális változásra tesz a tárca javaslatot, és az szeretnék, ha a személyszállítási törvény egy közlekedési alkotmányként szolgálna.

A közlekedésre úgy tekintünk, mint egy alapvető emberi jogra – fogalmazott. Lázár János szerint egyre nagyobb jelentőséggel bír a közösségi közlekedés, a foglalkoztatás szintje most érte el a tetőpontot, a választópolgároknak pedig többségében kénytelenek ingázniuk a munkahelyük és a lakóhelyük között.

Mint a parlamenti ismertetőjében kifejtette, a mobilitási jogot mindenkinek garantálni kell Magyarországon, és ma arra tesznek javaslatot a személyszállítási törvény keretében, hogy ez milyen formában valósuljon meg, és hogy a befizetett adóért cserébe a választópolgárok el tudjanak jutni a munkahelyeikre – részletezte a miniszter. 

A válaszók munkaalapú társadalomban gondolkodnak. Debrecenben és Szegeden is több tízezer munkahely jön létre és garantálni kell, hogy a munkavállalók eljussanak ezekbe a városokba. A cél az, hogy fél óránál többet senkinek ne kelljen ingáznia. Ez két részre osztható, a fővárosi agglomerációra és a vidékre

– fejtette ki Lázár János, aki szerint ennek az alapvető jognak a szabályozását a Parlamentnek komolyan kel vennie, és érdemi döntéseket kell hoznia. 

Mi változik?

A miniszter szerint a személyszállítási alkotmánynak a konkrét rendelkezései területi logikába szervezve mondják meg azt, hogy egy magyar állampolgárnak napi szinten mire van szüksége a közösségi közlekedésben.

Magyarországon a közlekedési ágazat nyilvántartása szerint összesen 3155 településsel kell számolni. 

Körülbelül 900 olyan település van, ahol mindenképpen be kell avatkozni, és bővíteni kell a szolgáltatást, ennyi települést mindenképp érinteni fog a törvényjavaslat. 

Azt akarjuk elérni, hogy a járási központba naponta három alkalommal bejusson, és naponta három alkalommal visszajusson a választópolgár

– mondta. 

Szabályozzák azt is, hogy a járási központból a megyeközpontba, a szomszédos megyeközpontba és a fővárosba hányszor kell tudni eljutni.

A törvényjavaslat szerint a járási központból naponta kétszer meg kell szervezni a megyeközpontba bejutást, kétszer oda, kétszer vissza,  tehát ez négy utazást jelent. 

A megyeközpontból pedig el kell tudni jutni a fővárosba szintén kétszer oda és kétszer vissza, tehát itt is négy utazással számolunk. 

Összegezve:

• Lakóhely – járási központ: napi 3 oda, napi 3 vissza, 
• Megyeközpont – járási központ: 2-2 járat;
• Megyeközpont – országközpont: szintén 2-2 járat.

A végrehajtási rendeletben konkrétabb szabályokat is meghatároznak majd. 

Arról is beszélt, hogy 2000 településen nem kell beavatkozni, mert ennél sokkal többet biztosítanak, 34 járásban beavatkoznak, 45 járásban kismértékű beavatkozás fog történni, 11 járásban pedig teljes átalakításra van szükség. 

Hozzátette, Budapest és Debrecen kiemelésre kerül a járási központok és megyeszékhelyekhez képest.

Lázár János az Országgyűléstől az előterjesztés megfontolását kérte.