Tisztelt dr. Bartus Adrienn Főosztályvezető Asszony!
Tisztelt dr. Tarnai Richárd Főispán Úr!
Tisztelt dr. Cserkúti Szabolcs Főosztályvezető Úr!
Van a Pilisben egy gyönyörű völgy, és ott egy csodálatos, természetközeli település. Ez az otthonunk: CSOBÁNKA – A PILIS GYÖNGYSZEME. Azért szeretünk itt élni, mert közel az erdő, tavasszal a madarak csicseregnek, nyáron a tücskök ciripelnek, ősszel a szarvasbikák bőgnek. A levegő mindig pár fokkal hűvösebb, mint a városban, ahonnan sokan éppen a völgy tüdőbetegek számára is előnyös szubalpin klímája miatt költöznek ide.
A Pilis hegység és a Kevélyek ölelésében megbújó Csobánka, a fölé magasodó Oszoly-csúcs és a környékbeli hegyek-völgyek között kanyargó turistaútvonalak (köztük az Országos Kéktúra vagy a magyar Szent Jakab zarándokút nyomvonala) nem véletlenül a budapestiek kedvelt, könnyen elérhető kirándulóhelyei.
Hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán, az Országos Ökológiai Hálózat „magterületén”, a Pilisi Bioszféra Rezervátum részeként Natura 2000 besorolású, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területen fekvő település és környezete nemcsak lenyűgöző, de számos védett növény- és állatfaj otthona.
Sok sebet kapott a mi kis falunk már az elmúlt években is, hiszen a Megyeri híd átadása óta jelentősen megnőtt az átmenő gépjárműforgalom, és egy ideje a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér rendkívüli módon megnövekedett forgalmát bonyolító le- és felszálló légifolyosók is felettünk húzódnak.
Ez megnövekedett környezetterheléssel, elsősorban zaj- és levegőszennyezéssel jár. Ezt a már így is törékeny egyensúlyt akarja most egy bányavállalkozó ipari területté silányítani, a település határában közel 20 éve bezárt Csobánka I. – Dolomit védnevű bánya újranyitásával és a bányagödör sittel való feltöltésével!
Az ehhez szükséges élővilág- és tájvédelmi hatásbecslési dokumentációban és környezetvédelmi hatásvizsgálatban olyasmik olvashatók, hogy Csobánka „ipari település” (?!), és a bánya működése „nincs hatással” a védett terület kiemelt jelentőségű növény- és állatvilágára, illetve a hatások „a bányatelken belül tarthatók”.
Az emberről – mint élő entitásról – szó sem esik. A „földmunkák során keletkező földhulladékot a Natura 2000 területen deponálni, elhelyezni nem szabad”, de a máshonnan idehordott sitt „nem terheli a környezet állapotát”.
A karsztos alapkőzeten található Csillaghegyi források vízgyűjtő területe – mint sérülékeny vízbázis – szóba sem kerül. De a robbantással, darálással járó tevékenység és a minimum 14 éven át napi 10 órában közlekedő 40 tonnás teherautók sem tesznek semmi kárt a természetes és épített környezetben, a régi falusi házakban, az eleve keskeny és silány minőségű utakban és az alattuk húzódó közművekben. Sőt, a szálló pornak és az állandó zaj- és levegőszennyezésnek sincsenek egészségkárosító következményei, ahogy a környékbeli településeken negyedóránként áthaladó nyergesvontatók sem lesznek hatással az itt élők életére és az ingatlanjaik értékére.
Felháborítónak és egyben a természet- és környezetvédelmi szakma megcsúfolásának tartjuk ezeket a hatástanulmányokat! De ha ez nem lenne elég,a bányavállalkozó eddigi tevékenységét és céghálóját rettenetes hulladékhegyek (pl. Dunakeszin és Fóton), engedély nélküli (köztük kétes veszélyességű) hulladék elhelyezése, szabálysértési bírságok, 100 milliós adótartozás, adóbevallási- és éves beszámoló benyújtási kötelezettség elmulasztása, NAV-végrehajtások sora, felszámolás, kényszertörlés, adószám megszüntetés, tevékenységtől eltiltás… szegélyezik.
Nekünk, egyszerű állampolgároknak egy is elég lenne ezek közül, hogy elkaszáljon bennünket bármelyik hatóság. Ez a vállalkozó azonban mindig kap újabb engedélyt. Vajon mi kell még ahhoz, hogy végleg eltiltsák ettől a tevékenységtől??? Tisztelettel kérjük az érintett települések lakossága nevében, hogy NE ENGEDÉLYEZZÉK a Csobánka I. – Dolomit védnevű bánya újranyitását és a bányagödör sittel való feltöltését.
Az érintett települések lakosai
