A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén először is az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetett, igen fontosnak nevezve a gazdaságfejlesztési stratégiák összehangolását a környezetvédelmi szempontokkal.

Ezzel kapcsolatban megemlítette a két szélsőséges megközelítést: az ideologikus zöld álláspontot, valamint a klímaváltozás tagadását.

Mi mindkét szélsőséges megközelítést elutasítjuk, s büszkék vagyunk rá, hogy Magyarország sikeresen tudta, tudja összehangolni a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedéseket és a környezetvédelmi szempontokat

– jelentette ki.

Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország ma a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan tudták növelni a gazdasági teljesítményüket.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a felelős magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapját a környezetkímélő módon, olcsón előállított energiának kell adnia, ez pedig a körülményeket figyelembe véve itthon főleg nap- és atomenergia révén biztosítható.

Zajlanak az építkezési munkálatok Pakson

Majd kitért a paksi bővítés állására is, üdvözölve, hogy már valós építkezési munkálatok zajlanak a legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett.

Mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, másfél millió köbméter földet ástak ki, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Emellett véget ért a résfalazási munka is az érintett mintegy negyven futballpályányi területen. A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan – sorolta.

Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű eszköz egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig áprilisban megkezdődött.

Úgy vélekedett, hogy az első beton öntésére legkésőbb jövő januárban vagy februárban sor kerülhet, s a beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni.

„Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek 70 százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, és a tavalyi évben 90 és 91 százalék között volt a kihasználtsága” – tájékoztatott.

Illetve figyelmeztetett, hogy a szakértők becslései szerint 2030-ig nagyjából 50 százalékkal nőhet az EU villamosenergia-igénye, így a kontinens előtt ugyanaz a házi feladat áll, mint Magyarország előtt.

Globálisan a huszadik legnagyobb csökkentést értük el

Arról is beszámolt, hogy a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása 2010-hez képest 53 százalékkal mérséklődött. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy már tavaly év végére sikerült elérni a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos napenergia-kapacitási célt, így tíz évvel előre is hozták az eredetileg 2040-re előirányzott 12 000 megawattos célkitűzést.

A miniszter ezután rámutatott, hogy 1990-hez képest 2023-ra 37 százalékkal csökkent a magyarországi károsanyag-kibocsátás. „2010-hez képest tíz százalékkal csökkent az ország károsanyag-kibocsátása tavalyra. Ez egyébként globálisan a huszadik legnagyobb csökkentés volt” – mondta.

Hogyha a hosszú időtávot nézzük 1990 óta, akkor bőven az európai uniós kibocsátás-csökkentési átlag felett vagyunk

– húzta alá, hozzátéve, hogy miközben a magyar kibocsátás 37 százalékkal visszaesett, globálisan ez 62 százalékkal nőtt.

A miniszter végül arra is kitért, hogy jelenleg a hazai földgáztárolók töltöttsége 91,2 százalékon áll, ami az éves fogyasztás 58,8 százalékát biztosítaná, míg az EU-ban átlagosan az éves fogyasztás mintegy 29 százaléka van betárolva.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 6,3 milliárd köbméter földgáz van a magyar tárolókban, ez hét hónap fogyasztását le tudja fedni, így a felkészülés biztonságot ad az előttünk álló téli hónapokra” – szögezte le.