FRISS: Brüsszel újra rácsapta az ajtót az Orbán-kormányra
A magyar kormány szándéka a határvédelmi költségekkel kapcsolatban is következetes és egyértelmű: nagyobb hozzájárulást várunk Brüsszeltől – nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály.
A pénzügyminiszter lapunknak jelentette be, hogy meghívta az uniós költségvetési biztost a déli határra.
A történet decemberre nyúlik vissza, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter egy hivatalos levelet írt Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosának:
„Az Európai Unió közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul. Az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el.”
A tárcavezető kiemelte:
a migrációs válság mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben ez a szándék nem teljesül maradéktalanul.
Magyarország 2015 óta 1 millió illegális határátlépést hiúsított meg az ország déli, schengeni határszakaszán.
A migrációs nyomás egyre növekszik, csak az idei évben már 100 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a magyar határőrök.
Mindez egyre nagyobb terhet ró a nemzeti költségvetésre is: miközben a migrációs válság kitörésétől Varga előző levelének megírásáig (nagyjából tavaly decemberig) több mint 1,6 milliárd eurót fordított Magyarország határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az 1 százalékot – hívta fel erre rendszeresen a figyelmet Varga Mihály.
Úgy tartanánk tisztességesnek és méltányosnak, ha az Európai Bizottság elismerné ezt az erőfeszítést, és megfelelő mértékű részesedést vállalna a schengeni határvédelmi feladatok megnövekedett magyarországi költségeinek finanszírozásában
– fogalmazott a miniszter.
A pénzügyminiszter aláhúzta, hogy Magyarország a történelme alatt számtalanszor védte Európa határait.
„Napjainkban pedig egy szövetség, az Európai Unió tagjaként tesszük ugyanezt. Európa nagyvárosaiban immár naponta tapasztalhatjuk a migrációhoz kapcsolódó közbiztonsági kihívásokat.”
Varga Mihály: Nézzék meg a saját szemükkel!
Varga Mihály már tavaly októberben is figyelmeztetett mindenkit, hogy hol tart a határvédelemre fordított költségek elszámolása:
„Többször kértük már Brüsszeltől, legyen tekintettel arra, hogy az illegális migráció fékezésében az olyan országok, mint Magyarország, komoly erőfeszítéseket tesznek. Ha ez a pénz beérkezne, közel 1 százalékponttal csökkentené a költségvetés hiányát”
– nyilatkozta az Indexnek ezt még tavaly év közben, még a 2023-as költségvetésre vonatkozóan.
Hétfőn az Index kérdéseire a tárcavezető azt mondta:
„Decemberben levélben fordultam az uniós költségvetési biztoshoz, Johannes Hahnhoz annak érdekében, hogy az Európai Unió nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország határvédelmi költségeihez. A számításaink szerint a migránsválság 2015-ös kezdete óta már 700 milliárd forintot fordított határvédelemre, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1 százalékot.”
Tehát az összeg folyamatosan nő.
Ezért Varga MIhály most meghívta az uniós költségvetési biztost a déli határra.
„A magyar kormány szándéka ebben a kérdésben is következetes és egyértelmű: nagyobb hozzájárulást várunk Brüsszeltől a határvédelmi költségekhez”
– összegezte lapunknak a pénzügyminiszter, aki azt is kiemelte, a kormány évek óta rendszeresen felszólítja a határvédelmi költségek rendezésére az Európai Bizottságot.
Majd Varga Mihály lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen választ kapott a korábbi levelére, úgy fogalmazott: a válaszlevél szerint
az Európai Bizottság egyelőre nem tartja indokoltnak a költségek nagyobb arányú megtérítését,
ezért is invitálta Johannes Hahnt a déli határra: „személyesen tájékozódjon a magyar határon szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök és határvadászok erőfeszítéseiről, a magyar határvédelmi rendszer eredményességéről”.
Nem tartják be a korábbi ígéretüket
Tavaly februárban írtuk, hogy az akkor a brüsszeli tárgyalások fajsúlyos témája volt a migráció. Brüsszel akkor komoly összegeket ígért a határvédelemre.
Akkor mindenki azzal volt elfoglalva, hogy a kerítést Orbán Viktor ötméteresre szeretné növelni, de legalább ennyire fontos volt, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár a találkozó után azt mondta, az Európai Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy újabb forrásokat adjon határvédelemre, és ezáltal olyan országok, mint például Bulgária, a közeljövőben uniós pénzből fejleszthetik majd a határvédelmüket.
MINT MONDTA, EBBE A HATÁRKERÍTÉSEK FEJLESZTÉSE IS BELETARTOZIK – MÉG AKKOR IS, HA AZ UNIÓS POLITIKUSOK NEM AKARJÁK KIMONDANI AZT, HOGY ERRE ADNAK PÉNZT.
A Politico szerint az Európai Bizottság összesen mintegy 3 milliárd eurót ígért a határvédelem fejlesztésére.
Ebből viszont egyedül Bulgária 2 milliárdot igényelne azért, hogy megerősíthesse a Törökországgal közös határát – és rajtuk kívül sorban áll még ugyanezért a 3 milliárdért Magyarország, Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország és Görögország is.
Emlékezetes az is, hogy a miniszterelnök már 2021-ben levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy az Európai Unió járuljon hozzá a határkerítés költségeihez.
Orbán Viktor akkor ismét felszólította levélben az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.
A kormány szerint ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, ráadásul a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget.
Varga Mihály pedig a létező összes fórumon elmondta: a magyar kormány nagyobb hozzájárulást vár Brüsszeltől a határvédelmi költségekhez.
