A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján kiemelte, hogy az utóbbi év során a világ még veszélyesebbé vált, a második világháború óta most a legsúlyosabb a biztonsági helyzet, egy újabb nagy globális fegyveres konfliktus kirobbanásának is megvan a kockázata, amit meg kellene előzni.

Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a rendezvényen ismertetheti Magyarország álláspontját, és aláhúzta, hogy napjainkban komoly erők dolgoznak a vélemények hegemóniájának megteremtésén, és ha egy adott ország irányvonala nem teljesen illeszkedik a fősodorba, akkor azonnal megkérdőjelezik a jogát ennek képviseletére.

Ha nem vagy hajlandó száz százalékban a mainstreamhez igazodni, azonnal megbélyegeznek. Azonnal támadásnak vagy kitéve, azonnal megvádolnak. Ez világosan mutatja a politikai viták nagyon alacsony színvonalát manapság Európában

– fogalmazott.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy hazánk ragaszkodik a szuverenitásához, még ha vannak olyan szereplők is bel- és külföldön egyaránt, akik azt szeretnék, ha ennek legalább egy részéről lemondana a kormány.

„De ez soha nem fog megtörténni. Ideje, hogy a nemzetközi politika minden szereplője megértse, hogy mi, magyarok, meg fogjuk védeni szuverenitásunk minden centiméterét. Számunkra a szuverenitás azt jelenti, hogy nem fogadunk el semmiféle diktátumot. A szuverenitás azt jelenti, hogy cselekedeteinket saját nemzeti érdekeink vezérlik. És azt is jelenti, hogy a világot a saját magyar szemszögünkből nézzük”

– sorolta.

„Számunkra a szuverenitás azt jelenti, hogy senki nem mondhatja meg nekünk, hogy mit gondoljunk, mit mondjunk és mit tegyünk. És főleg, senki sem mondhatja meg, hogy hol tegyük ezt”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy ha nem következik be hamarosan alapvető változás a globális politikában, akkor a világ ismét blokkokra fog szakadni, ami ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért a kormány ehelyett a konnektivitás erősítésére törekszik.

Ennek feltétele, hogy a jövőben a hidak felégetését a hidak építésének kell felváltania. Szorgalmazzuk, hogy a nemzetközi közösség együttesen váltson át a hídégetésről a hídépítésre

– jelentette ki.

Majd aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nagyhatalmak nem hajlandóak kommunikálni egymással. Ez szavai szerint már pusztán azért is elfogadhatatlan, mert a többiek, a kisebb országok kárán nem állnak szóba egymással.

„A párbeszéd hiánya miatt például az Európai Unió is kevésbé biztonságos és versenyképes hely lett az ezer nappal ezelőtti állapotához képest. Ha nem tudunk visszatérni a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet elvéhez, akkor Európa veszélyesebb hely lesz és további növekedési potenciált veszít”

– jegyezte meg.

Arra is kitért, hogy az Európa és Ázsia közti együttműködésből mindkét fél sokat profitál, annak hiányán pedig mindenki rajtaveszítene.

Közölte, hogy mivel “mindig jobb a győztesek között lenni, mint a vesztesek között”, a magyar kormány meghirdette a gazdasági semlegesség stratégiáját, ami azt jelenti, hogy hazánk nem fogad el semmiféle korlátozást arra vonatkozóan, hogy kivel működik együtt.

Keleten és Nyugaton is együttműködünk mindenkivel, akivel van értelme, ha hasznot hoz számunkra (…) Nem szeretjük a szankciós politikát, és azt akarjuk, hogy a világkereskedelem és a globális gazdasági rendszer szabadon és tisztességesen működjön

– hangsúlyozta.

A miniszter felszólalt a fizikai kérdések, például az energiaellátás túlzott ideologizálása és átpolitizálása ellen, amelynek eredményeként ma Európában kétszer-háromszor többet kell fizetni az áramért, mint az Egyesült Államokban, a földgáz esetében pedig négyszeres-ötszörös a különbség.

Érintette azt is, hogy bár a kelet-nyugati együttműködés a politika szintjén távolinak tűnik, a gazdasági téren működik, amit jól példáz, hogy Magyarország mára igen lényeges találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati vállalatoknak, különösen az autóiparban.

Kitért a paksi bővítésre is ennek kapcsán, arra emlékeztetve, hogy az orosz Roszatom mellett amerikai, német, francia, svájci, osztrák alvállalkozók is dolgoznak a projekten, tíz- és százmillió eurókat keresve.

Majd komoly képmutatást emlegetett annak kapcsán, hogy miközben Magyarországot sokan támadják a Nyugat részéről, Franciaország 80 százalékkal növelte az orosz cseppfolyósított földgáz importját, de Spanyolország is megduplázta, Belgium pedig megtriplázta ennek a mennyiségét.

Mi, magyarok, vagyunk az egyetlenek, akik nyíltan beszélünk az eurázsiai együttműködés szükségéről, viszont sokan vannak, akik hasonlóan gondolkodnak, csak nem elég bátrak ahhoz, hogy képviseljék az álláspontjukat

– vélekedett.

„Hadd bátorítsam tehát nyugati barátainkat és szövetségeseinket, hogy legyenek bátrabbak, legyenek őszintébbek, legyenek hazafiasabbak, és álljanak ki a saját nemzeti érdekeik mellett. Vegyünk részt újra a nemzetközi politikai tárgyalásokon! Ne égessük tovább a hidakat! Kezdjünk el hidakat építeni, és térjünk vissza az eurázsiai együttműködés újjáépítéséhez!”

– összegzett.