A Severe Weather Europe nevű időjárási szakblog hétfőn áttekintette a legfejlettebb modellek hosszú távú előrejelzéseit, és összevetette azokat a nagy meteorológiai rendszerek által mutatott képpel – ezek alapján a 2024–25-ös telet gyenge La Niña fázis jellemzi majd, ami jelentősen befolyásolja a globális időjárási mintázatokat, különösen Észak-Amerikában és Európában.

A La Niñát gyakran a meleget hozó El Niño ellentétjeként emlegetik.

A jelenség során a Csendes-óceán trópusi övezetében lehűl a tenger felszíne, ami különböző légköri jelenségeket indít el: a keletről nyugatra fújó szelek erősebbé válnak, és a hűvösebb vízpárát is nyugat felé tolják, ami például Európában hidegebb időjárással és több csapadékkal járhat, míg Dél-Amerikában aszályt okoz.

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) szerint a La Niñához köthető azoknak a magas és alacsony nyomású légtömegeknek a mozgása, amelyek az időjárást alakító poláris futóáramlatot is befolyásolják – azt a vékony sávot a felső légkörben, ahol több száz kilométer/órával áramlik a levegő.

A Csendes-óceán északi része fölött kialakuló nagy nyomású rendszer az Egyesült Államok déli részén keresztül egészen Nyugat- és Közép-Európáig elér, ami északra tolja a poláris futóáramlatot, így a megszokottnál hidegebb (és kiszámíthatatlanabb jelenségekkel járó) időjárás, illetve számottevő havazás csak az USA északi részén, Kanadában, valamint Oroszországban és Skandinávia egy részén várható.

A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén gyengébb lesz a szokásosnál.

Ez zavarosabb időjárási mintázatokat eredményezhet, hiszen lehetővé teszi a hideg levegőnek, hogy a sarkvidéki területekről alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon, ami Észak-Amerika és Európa több részén hidegbetöréseket okozhat.

Ez a La Niña hatásaival együtt azt jelenti, hogy az enyhe, száraz telet rövidebb intenzív hideg időszakok zavarhatják meg.