Szergej Gurijev és Dániel Treisman Spin diktátorok – A zsarnokság új arca a 21. században című kötete a diktátorok új modelljével, a spin diktátorokkal foglalkozik. 

E vezetők legfőbb ismérvei közé tartozik a cenzúra, valamint a propaganda eszközeinek használata, fenntartva azt a látszatot, hogy demokratikus úton irányítják országukat. 

Az orosz szerző szerint sokáig ide lehetett sorolni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de Orbán Viktorra is ráillenek a spin diktátorok vonásai.

Az RMF24 lengyel portál újságírója a Spin diktátorok – A zsarnokság új arca a 21. században című könyvről beszélgetett a kötet társszerzőjével, Szergej Gurijevvel. 

A szerzők számos példán keresztül mutatják be, hogy a világ különböző részein évtizedeken keresztül hogyan zajlott le az antidemokratikus vezetők metamorfózisa. 

Mint az a kötetből is kiderül, a spin diktátorok remek érzékkel használják ki a modern technológia nyújtotta lehetőségeket, mint például a meggyőzés, hipnózis, dezinformációterjesztés, elterelés és korrupció.

Az orosz származású szerző a beszélgetés elején arról mesélt, 

„milyen hatalmas megbecsülésnek örvend Oroszországban”. 

Az orosz kormány nemrégiben külföldi ügynöknek ismerte el.

Ha ezt a kötetet Oroszországban adnák ki, akkor 18+-os jelzéssel kerülne a polcokra, tehát pornográfiának számítana, ugyanis Oroszországban bármi, amit külföldi ügynökként emlegetett írók adnak ki, az csak felnőtteknek szólhat

– mondta Gurijev, hozzátéve, hogy a háború kitörése után Borisz Akunyinnal és Mihail Barisnyikovval megalapították az 

„Igazi Oroszország” alapítványt, amely pénzt gyűjt ukrán menekültek megsegítésére. 

Ezt az alapítványt is „külföldi ügynökként” könyvelték el. 

„Abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy az orosz hatóságok kettős ügynökként kezelnek” 

– mesélte Gurijev.

Miről ismerszik meg a spin diktátor?

A könyv fő tézise szerint a jelenlegi antidemokratikus vezetők nem 20. századi diktátorok, hanem úgynevezett spin diktátorok. 

Ez egy új modell, újfajta diktátorokkal, akik nem alkalmaznak nyílt elnyomást, ehelyett manipulálják az információkat, és demokratának tettetik magukat. 

A szerző orosz származása miatt legfőképp Vlagyimir Putyinnal foglalkozik, aki egészen a tavalyi évig tartozott a spin diktátorok közé, 2021-ben és 2022-ben bekövetkező átalakulásának köszönhetően „félelemkeltő, régi típusú diktátor” lett belőle.

Természetesen a könyvben több példát is hoznak a spin diktátorokra, többek között Li Kuang-jao szingapúri miniszterelnököt, Alberto Fujimori perui elnököt, Hugo Chávez venezuelai elnököt és 

Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.

Gurijev kitér rá, hogy amint a világ egyre globalizáltabb lett, technológiailag fejlettebbé, liberálisabbá vált, megszabadulva olyan 20. századi ideológiáktól, mint a nácizmus, bolsevizmus, a diktátorok egyre demokratikusabbá váltak. 

Állítása szerint azért kezdték el utánozni a demokráciát, mivel a világ lakosságának jelentős része szívesebben él demokráciában, a diktatúra már nem népszerű.

A könyv hosszú fejezeteket szentel a spin diktátorok jellemzőinek ismertetésére. 

Az új típusú diktátorok egyik legfőbb ismertetőjegye, hogy igyekeznek aláásni a nyugati demokratikus intézményeket, emellett előszeretettel alkalmazzák a cenzúra és a propaganda eszközeit. 

A szerző leszögezi, ez a fajta diktatórikus propaganda össze sem hasonlítható Sztálin és Hitler propagandaháborújával. 

„Sokkal kifinomultabb, sokkal jobban finanszírozott.” 

Gurijev szerint ezek a propagandatartalmak már-már reklámként is felfoghatóak, ugyanis különböző technikák segítségével próbálják meg eladni magukat, mintha termékek lennének.