A Magyar Orvosi Kamara által február 1-jén indított „A magyarok egészsége többet érdemel” országos társadalmi kampányról szóló sajtótájékoztatón Álmos Péter MOK-elnök arról beszélt:

itthon 2500 milliárd forinttal kevesebbet fordítanak az egészségügyre, ezért a magyarok nem kapnak olyan minőségű ellátást, mint a nyugat-európai lakosok.

A finanszírozási gondok mellett a prevenció hiányát nevezték meg az elkerülhető halálozásokban az uniós átlaghoz képest kedvezőtlen hazai adatok okai között. Hogy a helyzet változzon, és felhívják a figyelmet kampányukra, március 8-ára a kamara tagjainak részvételével Budapestre tüntetést szerveznek.

Álmos Péter, a MOK elnöke hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány alatt az egészségügyi dolgozók és orvosok energiái kimerültek, a frusztráció folyamatos és az ebből adódó feszültséget már a betegek is megérzik. 

„Ezen változtatni kell, ezért is indítottuk el ezt a kampányt”

– húzta alá.

A közösségi média felületek mellett 350 plakát kihelyezése volt tervben, amiből mindössze 70 került ki a plakátcégek visszalépése miatt. A kamaraelnök közlése szerint ezeken a nemzetközi és hazai statisztikákban is megfigyelhető a magyarok egészségi állapotára vonatkozó adatokat ismertetik.

Mint rámutatott: a kedvezőtlen hazai statisztikákban is megmutatkozik az egészségügy teljesítménye, a rákeredetű halálozások magyarországi mutatói a legrosszabbak az Európai Unióban, miközben egyre kevesebben mennek szűrővizsgálatokra, sokan még orvoshoz vagy fogorvoshoz sem, ennek tudható be, hogy a 65 év felettiek 20 százalékának nincs foga.

Álmos Péter az alulfinanszírozottság mellett a prevenció hiányát nevezte meg a lakosság rossz egészségügyi állapotának hátterében, a többség nem tartja prioritásnak, erre lehet következtetni a nagyarányú dohányzásra és elhízásra vonatkozó adatokból.

Megjegyezte: az elmúlt években tettek erőfeszítéseket azért, hogy a helyzet változzon, de úgy tűnik, nem érvényesültek a szakmai érvek. 

A MOK úgy véli, ez megmutatkozott az ügyeleti rendszer átalakításában, melynek folyományaként felgyorsult a háziorvosi praxisok elhagyása.

Mint leszögezte: a kampánnyal az a céljuk, hogy a kormány a legszükségesebb területeken mielőbb pluszforrást biztosítson a GDP-arányos ráfordítás legalább 0,5 százalékos éves növekedésével.

Álmos Péter azt is hozzátette: a szakmabelieket is szeretnék bevonni a kampányba, éppen ezért az orvosokat március 8-ára demonstrációra hívják Budapestre.

Álmos Péter megjegyezte, hogy ez a lehetőég a szakmai társszervezetek felé is nyitott, a gyógyszerész- és egészségügyi kamara számára is.

MOK-elnök ennek pontos helyét illetően még nem tudott tájékoztatást adni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártpolitikusok részvétele nélkül akarják megvalósítani a rendezvényt.

A kampányban arra fókuszálnak, hogy az egészségügy megkapja a megfelelő finanszírozást, és a figyelmet is.

Álmos Péter emellett hozzátette:

meglátásuk szerint a téma egyre inkább háttérbe szorul a döntéshozóknál.

Az ez évre vonatkozó költségvetés is ezt mutatja meg, ami szerint továbbra is forráshiányos marad a rendszer.

Svéd Tamás MOK-titkár megjegyezte, hogy a magyar egészségügy felé három évtizedes adósságról van szó.

A döntéshozókat azért szólítják meg, hogy kezdjék el törleszteni a lakosság felé. Mindemellett szeretnének társadalmi szemléletváltást is elérni az egészségtudatosságban.

Álmos Péter arra is kitért, hogy az emberek azt teszik felelőssé, ahonnan a szolgáltatást kapják.

„Tapasztalat, hogy a magyarok nem kapnak olyan minőségű ellátást, mint a nyugat-európai lakosok”

– emelte ki, megjegyezve: a CT- és MR-készülékek száma is messze az uniós átlag alatt van. Kitért még az orvosok, egészségügyi szakdolgozók paraszolvencia miatti kriminalizációjára, ami szintúgy nem tesz jót a szakma megítélésének.

Arra vonatkozóan, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis, Keczéry Attila, a MOK titkára, zuglói háziorvos elmondta, Budapest is hasonló problémával küzd, közel 100 praxisba nem tudnak kollégákat bevonzani, még szolgálati lakás kínálata mellett sem.

Adataik szerint egymillió magyarnak nincs saját háziorvosa.

A MOK meglátása szerint az, hogy a rendszerből hiányzó szakemberek pótlása sokszor helyettesítéssel történik meg, ahhoz vezet, hogy az elöregedő háziorvostársadalomból egyre többen inkább a nyugdíjazást választják.

Álmos Péter hangsúlyozta, hogy a hazai egészségügyi rendszer az alapellátásra épül, amit szükséges megerősíteni ahhoz, hogy a kedvezőtlen statisztikákban javulást érjünk el.