Sajnos nagyon úgy tűnik, ismét kormányzati támadás alá került a bíróságok függetlensége!
Az Ügyvédkör cikke alapján.
Sorban tiltakoznak a bírák a rájuk oktrojált négyoldalú megállapodás aláírása miatt.
Az alábbiakban az egyik tiltakozó Kúria bíró, Dr. Kovács András György levelét tesszük közzé, változtatás nélkül:
“Csatlakozom a bátor „Hetek”, a MABIE és a RES Iudicata bírói egyesületek, valamint a többi
nyilatkozó kolléga álláspontjához.
A bírói függetlenségnek számos személyes és szakmai összetevője van, amelyek együttesen
garantálják a bíró döntés autonómiáját. A bíró szakmai integritásának alkotmányos garanciája
az elmozdíthatatlanság, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy mélységesen hisz abban,
miszerint jogi álláspontja miatt beosztásából nem távolítható el. A tegnapi napon egy konkrét
ügyben is képviselt nyilvános jogi álláspontom miatt - mely egyes részleteiben ellentétes a
Kúria Elnökének álláspontjával - a Kúria Elnöke a Bszi. 126.§-a szerinti tanácselnöki
munkaköröm gyakorlásától 2 évre eltiltott, azzal, hogy megfelelő magatartás esetén egy év
múlva felülvizsgálja az intézkedést. Ebben nem a személyem a fontos, hanem az a tény, hogy
az ilyen és hasonló vezetői szankció az elmozdíthatatlanságba vetett hitet
visszafordíthatatlanul rendítheti meg a bírói karban. A bírói kar tagjai által is folyamatosan
kifogásolt „Megállapodás” azon pontja, amely 65 év felett további 5 évig való tovább dolgozás
várhatóan bírósági elnököktől való kérelmezését bírósági vezetők mérlegeléstől teszi függővé,
azt eredményezi a Kúria esetében, hogy minden idősebb bírónak a Kúria Elnökének jogi
álláspontjához kell igazodnia, ha tovább akar szolgálni. Tekintettel a Kúria bíráinak korfájára, ez
a kúriai ítélkezés függetlenségének elvesztését visszafordíthatatlanná tenné. Ugyanez az
„igazodási kényszer” természetesen az alsóbb szintű bíróságokon is hasonlóan hathat, s ezzel
a helyzet eszkalálódik. Ezért ezt az álláspontot az OBT-nek vissza kellett volna utasítania, azt az
OBT Elnöke nem írhatta volna alá.
A „Megállapodás” felszámolja a bíróságon belüli belső utánpótlást, valamint igen kreatívan a
„horizontális elmozdítás” rendszerét vezetné be a járásbírók esetén. Ha már nincs belső
utánpótlás, akkor a járásbírókban sem alakulhat ki még véletlenül sem az
elmozdíthatatlanságba vetett hit, ami a bírói függetlenség biztosítéka. Ezek a szabályok az
igazságszolgáltatás alapját támadják. Mindezt a bírói bérek reálértékének 7 év alatt
elszenvedett „csak” kb. 20% körüli átlagos csökkentésért cserébe.
Az OBT Elnökének, Dr. Szabó Péternek eddig ismert kommunikációja szerint ő egy felpuhított,
már a bírói függetlenséget érdemben nem érintő „Megállapodásra” szavazott. Csakhogy a bírói
függetlenség oszthatatlan, azt – következmények nélkül – nem lehet „érdemben vagy nem
érdemben”, „kicsit vagy nagyon” megsérteni. A kiszámíthatatlan életpálya modell által
kiszolgáltatottá tett bíró személyes integritásának belső magját már maga az a helyzet
kikezdheti, amelyben egyáltalán felmerül annak lehetősége, hogy szakmai döntéseinek vezetői
elvárásokhoz kell igazodnia. Ez a legbiztosabb út a független, pártatlan, törvényes bíróhoz való
alapjog felszámolásának, egyben saját hitelünk elvesztésének. Azt ugyanis a jogkereső
közönség – érdemben is – nagyon hamar észlelni fogja, hogy a bírói függetlenség a sérülékeny
helyzetbe taszított bírák esetén már csak fikció. Azt nem vonom kétségbe, hogy az OBT tagjai
tisztességesen próbáltak eljárni. Jól látszik ez abból, hogy a testület a bírói bérek
„csökkenésének fékezése” és a „szervezeti átalakítások” összekötéséből eredő erkölcsi
„korrumpálódás” kellemetlen érzését a bírói függetlenség képviseletére szánt pénzek
szétosztásának „megfelelő időpontban” történő tálalásával próbálta oldani. Ezzel érzékeltetni
igyekezett nehéz helyzetét a teljes bírói karral. Én ezt emberileg teljességgel megértem, ami
azonban a döntés helytelenségét nem kompenzálja. A bírák sem mindig tévedhetetlenek,
előfordulhat, hogy tévedünk, ám ilyenkor meg kell tennünk mindent a hiba korrekciójáért, és
most ezt várja el a bírói kar az OBT testületétől is.
Ahogy több bírótársam is megfogalmazta: a becsület nem eladó! Hozzáteszem: a becsület
megfelelő súlyú kiállással akár vissza is szerezhető!
Természetesen a felajánlott „júdáspénzt” el nem fogadhatom, annak átutalása esetén azt több
bírótársamhoz hasonlóan tovább utalom a tanácselnöki munkaköröm felfüggesztéséig
mellettem dolgozott igazságügyi alkalmazottaknak.
Hiszen a becsület nem eladó, a bírói függetlenség nem feladható!
Dr. Kovács András s.k. tanácselnöki munkaköréből
ideiglenesen felfüggesztett kúriai bíró”