A külügyminiszter Donald Tusk lengyel kormányfő velős megjegyzésére is reagált.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette, hogy nem lehet károkat okozni a magyar gazdaságnak és kockára tenni a magyar energiabiztonságot.

Hétfőn Brüsszelben üléseznek az európai uniós tagországok külügyminiszterei, az ő feladatuk dönteni arról, hogy meghosszabbítják-e az Oroszországgal szemben fennálló szankciós intézkedéseket.

Az elmúlt három évben minden egyes nap ugyanaz volt az álláspontunk: a szankciók károkat okoznak, az európai gazdaságnak sokkal nagyobb károkat, mint az orosznak, nem visznek közelebb a békéhez, csak az európai emberek életszínvonalát csökkentik, és az európai országoknak okoznak gazdasági veszteségeket. Világossá vált, hogy nekünk van igazunk

– mondta.

Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt három évben nagyon sokat küzdöttek, hogy olyan szankciók ne lehessenek, amelyek a nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai érdekeinket súlyosan sértették volna.

Ezért például soha nem tudtak a brüsszeliek az akaratuk ellenére sem szankciókat életbe léptetni például a földgázszállításban vagy a nukleáris ipari együttműködésben.

Veszélyben az energiabiztonság

Úgy fogalmazott, ezzel párhuzamosan az energiabiztonság területén az Európai Unió „nemcsak hogy félrefordítja a fejét, hanem még bizonyos szempontból biztatja is az ukránokat arra, hogy rendkívül szemtelenül viselkedjenek az európai uniós országok egy csoportjával, így gyakorlatilag magával az Európai Unióval szemben”.

Az elmúlt időszakban részben korlátozták a Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajszállításokat, támadások történtek a Török Áramlat vezetékkel szemben, leállították a Közép-Európába irányuló földgáztranzitot Ukrajnán keresztül.

Ez a két dolog a jövőben nem mehet együtt párhuzamosan: nem lehet egyszerre károkat okozni a magyar gazdaságnak és közben kockára tenni a magyar energiabiztonságot – hangsúlyozta.

Ezért a holnapi, hétfői ülés előtt Magyarország világossá tette: garanciákra van szüksége vagy az ukránoktól, vagy az Európai Uniótól arra, hogy a jövőben az energiabiztonságát nem fogják fenyegetni

– jelentette ki.

Szerinte ez egy abszurd helyzet: minket, egy európai uniós tagországot és még néhány közép-európai országot, szintén uniós tagországokat, az energiabiztonságunkat veszélyezteti egy olyan ország, amely tagjelölt, tehát tagja akar lenni az Európai Uniónak.

És eközben az Európai Bizottság minket próbál meggyőzni arról, hogy engedjük a szankciókat, és hagyjuk azt, hogy az ukránok a

„bolondját járassák velünk energiabiztonság szempontjából”.

Ez nem fog menni a jövőben, ezt világossá tettük – jelentette ki.

Donald Tusk megjegyzésére is reagált

Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon megjegyzésére, amely szerint ha „Orbán Viktor blokkolja a szankciókat, akkor egyértelműen kiderül, hogy Putyin csapatában játszik, és nem a miénkben”,

Szijjártó Péter azt mondta: az európai politikában van jó néhány olyan „Soros-bérenc”, aki el sem tudja képzelni, hogy vannak olyanok, akik a saját érdekeiket képviselik.

A szomszédságban folyó háborúról világos a véleményünk, de ez nem a mi háborúnk, és ezért nem vagyunk hajlandók ennek a háborúnak az árát fizetni – emelte ki.

Hozzátette:

„nem vagyunk hajlandók tolerálni azt, hogy ezen háborúra hivatkozva egyesek a magyar emberek, Magyarország, a magyar gazdaság energiabiztonságát kockára akarják tenni, és nem fogjuk hagyni, hogy a magyar emberekkel viseltessék ennek a háborúnak a terhét”.

Szijjártó Péter közölte: az Európai Unió jelenlegi külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak is elmondta szombaton telefonon: Magyarország elvárja tőle is és az Európai Unió vezetőitől is, hogy végre az Európai Unió, vagyis az európai uniós tagállamok érdekében lépjenek fel.

Tehát „minket képviseljenek kifele, és ne másokat képviseljenek befele”.

Brüsszeli bürokraták

A miniszter kitért arra is, hogy Brüsszelben a demokrácia azt jelenti, hogy a brüsszeli tisztviselők, bürokraták vagy egyes nagy tagállamok úgy alakítják vagy úgy értelmezik a szabályokat, „ahogyan éppen ők azt akarják”.

Szavai szerint a jogállamisági vizsgán ma Brüsszel és egyes nagy tagállamok liberális vezetői „hatalmas elégtelent kapnának”.

Az európai szabályok világosan rendelkeznek arról, hogy egyhangúság kell szankciók ügyében, de már pedzegetik: ha nincs egyhangúság, majd másként értelmezik ezeket a bizonyos szabályokat. Azt a kérdést vetik fel, hogy »a jognak van ereje, vagy az erőnek van joga?« Azt mondják, ha nem megy egyhangúlag, majd »megerőszakolják« az európai jogállamisági kérdéseket, az európai demokráciát, és majd többségi döntéshozatallal próbálnak megoldást keresni azokra a politikai, külpolitikai kérdésekre, amelyeket egyébként csak egyhangúsággal lehet eldönteni

– fogalmazott Szijjártó Péter. 

Szerinte ez is mutatja, hogy mindazok a támadások Magyarországgal szemben, amelyek Brüsszelből a „jogállamiság álcájával érkeznek”, politikai támadások.

„Azért, mert a brüsszeli liberális mainstream, a Soros-központ nem hajlandó elviselni, hogy Magyarországon az emberek patrióta politikára adtak felhatalmazást a magyar kormánynak.” Magyarország már tizenöt éve mondhatja magát rendkívül szerencsésnek azért, hogy az országban olyan politikai stabilitás van, amellyel sikerült kivédeni az összes ilyen „rendkívül durva támadást” 

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.