Akaratlan ismétlődő, céltalan mozgásformák:
nyelvöltögetés, grimaszolás, kézlendítés, szájcsücsörítés, szemhéj gyors becsukása, hunyorgás.
Tardív disztónia: tartós, akaratlan, kóros testtartás.
Tardív akathizia: belső feszültség, nyugtalanság vagy kényszer a végtagok mozgatására.
Betegség leírása:
A tardív diszkinézia, disztónia és akathizia hasonló eredetű megbetegedések, melyek általában bizonyos pszichiátriai gyógyszerek (antipszichotikumok) mellékhatásaként jelennek meg.
(Antipszichotikum a zavartság, a hallucinációk és a téveszmék kezelésére használatos gyógyszerek gyűjtőneve).
Ritkábban azonban hányinger ellenes gyógyszerek is hasonló tüneteket képesek okozni.
Feltételezések szerint agyunk egyik idegátvivő anyagának, a dopaminnak, D2-es típusú receptorát gátló gyógyszerek képesek nagy valószínűséggel tardív diszkinéziát okozni.
Tardív disztóniát, diszkinéziát vagy másodlagos Parkinsonismut kiváltó főbb gyógyszer típusok Antipszichotikumok.
Főleg a régebbi típusú (pl. haloperidol, tiapridum), de néhány újabb típusú (pl. risperidon, olanzapine) szichózis (zavart tudatállapot) kezelésére alkalmazott gyógyszerek:
- Egyes migrén elleni gyógyszerek (pl. flunarizin)
- Egyes hányinger elleni gyógyszerek (pl. metoclopramid, thiethylperazinum)
- Egyes, főleg régebbi típusú hangulatjavító gyógyszerek (pl. paroxetin)
A tardív mozgászavarok megjelenése nem törvényszerű.
A betegek egy részénél akár több évtizedes gyógyszerszedés mellett sem jelentkeznek mellékhatások, míg feltehetően öröklött hajlammal rendelkező betegeknél akár pár hetes vagy hónapos használat során is kialakulhatnak ezen mellékhatások.