A leendő amerikai államfő javaslata Ukrajna NATO-tagságát tíz évvel elhalasztaná, azonban Oroszország vezetője időponttól függetlenül hallani sem akar a védelmi szövetséghez történő ukrán csatlakozásról.

A Háborús Tanulmányok Intézetének (Institute for the Study of War, ISW) elemzői csütörtöki jelentésükben jelezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök december 26-án egy újságírói kérdésre válaszolva határozottan elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának béketervjavaslatát.

Oroszország államfője az elemzők szerint ragaszkodik a már többször megismételt feltételeihez, és továbbra sem hajlandó kompromisszumokat kötni a 2021 végi és 2022 eleji követeléseivel kapcsolatban.

Vlagyimir Putyin továbbra is tartós semlegességre kényszerítené Ukrajnát, megtiltaná az ország NATO-csatlakozását, szigorú korlátozásokat vezetne be az ukrán hadsereggel és annak méretével kapcsolatban, valamint követelné a regnáló ukrán kormány eltávolítását.

A Donald Trump leendő amerikai elnök csapata által november elején kidolgozott tűzszüneti forgatókönyv ezzel szemben lazítana Ukrajna védelmi szövetséghez történő csatlakozásának feltételein, de az orosz–ukrán háború befejezésének feltételeként leszögezné, hogy Ukrajna a közeljövőben nem, csak egy évtizeddel később csatlakozhatna a NATO-hoz.

Vlagyimir Putyin azonban kijelentette, nem számít, hogy Ukrajna „ma, holnap vagy tíz év múlva” csatlakozik a védelmi szövetséghez, Ukrajna NATO-tagsága elfogadhatatlan.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte az orosz államfő állításait, miszerint a jelenlegi ukrán kormány illegitim, és nem lehet legitim tárgyalópartner Oroszország számára.

Az orosz tárcavezető csütörtökön az újságíróknak azt hangoztatta, hogy Volodimir Zelenszkij elnöksége az ukrán alkotmány szerint nem törvényes, és Ukrajnának elnökválasztást kell tartania.

Az ISW elemzői ezt a narratívát hamisnak tartják, véleményük szerint Oroszország célja ezzel annak kifejezése, hogy a Kreml a tárgyalások előfeltételeként rendszerváltást követel Ukrajnában.

A magyarok és a törökök is próbálkoznak, de Ukrajna elnökének saját terve van

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke korábban saját békemissziót indított, melynek keretében az érintett országok vezetőit is meglátogatta, azonban amikor arról kérdezték, mennyire volt sikeres az akciója, úgy fogalmazott, hogy „az egésztől sírhatnékja van az embernek”.

„A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél”

– fogalmazott korábban a kormányfő, aki abban bízik, hogy január 20-án Donald Trump hivatalba lépése újabb lépés lehet a konfliktus lezárásához, de hangsúlyozta, hogy ettől még nincs vége a háborúnak.

Törökország egy részletes javaslatot dolgozott ki a háború lezárására. Recep Tayyip Erdogan török elnök tervének lényegi eleme lenne, hogy gyakorlatilag a mostani frontvonalak mentén húznák meg a (de facto) határokat Oroszország és Ukrajna közt, ami egyes elemzők szerint az oroszok szájízének felelne meg inkább.

Ezenkívül a török forgatókönyv szintén rendelkezik az ukrán NATO-tagság tízéves elhalasztásáról, valamint egy ukrajnai demilitarizált övezet létrehozásáról is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén októberben mutatta be „Győzelmi tervét” Ukrajna törvényhozásában, amiről már szeptember óta beszélt az ukrán fél.

Az államfő tervének első pontja az, hogy Ukrajna kapjon meghívást a NATO-ba, a második pont az ukrán védelem visszafordíthatatlan megerősítése és a háború áthelyezése Oroszország területére.

A harmadik pont az oroszok (további) agressziótól való elrettentése, a negyedik Ukrajna stratégiai és gazdasági potenciáljára vonatkozik, míg az ötödik, egyben utolsó pont arról szól, hogy az ukrajnai tapasztalatokat felhasználják Európa védelmére, így a háború után Kijev az Európában állomásozó haderőt ukrán katonákkal helyettesítené.