Ennek a vitának az alapja az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése lesz, amelyet 2020 óta minden évben és minden tagállamra vonatkoztatva elkészítenek, az érintett ország hivatalos szerveivel, illetve a civil szféra képviselőivel történt konzultáció után.

A jelentés négy kulcsfontosságú kérdéskörre összpontosít: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések.

A mindenkori soros elnökség időről-időre konzultációt tart a dokumentumról olyan módon, hogy a tagállamok egy kisebb csoportjára vonatkozó megállapításokról tárgyalnak.

A januárban hivatalba lépett lengyel elnökség az első adandó alkalmat megragadta, hogy a magyar demokráciáról véleményt cseréljenek a kormányok.
A Magyarországra vonatkozó értékelés mellett a portugál, a román és a szlovén jogállamisági helyzet lesz a miniszterek előtt.

Magyarországon a helyzet változatlan
Magyarországra vonatkozóan az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentései rendre rendkívül elmarasztaló képet festenek. 2022 óta a jelentés konkrét ajánlásokat is tartalmaz mindegyik tagállam számára.

A tavalyi dokumentumban a következő ajánlásokat fogalmazták meg Magyarország számára, amelyek jelentős részben évről-évre visszatérő és meg nem oldott problémákra reagálnak:

Javítsa az ügyelosztási rendszer átláthatóságát az alsóbb szintű bíróságokon, figyelembe véve az ügyek elosztására vonatkozó európai normákat.

Fogadjon el átfogó reformokat a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan és javítsa tovább a vagyonnyilatkozatok rendszerét, biztosítva a hatékony ellenőrzést és végrehajtást is.

Mutasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén.

Vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat.

Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.

Erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai normákat.

Számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat, és mozdítsa elő a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő, biztonságos környezet kialakítását, többek között azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a működésüket hátráltató jogszabályokat, és különösen a bevándorlási különadót.

Hozzon strukturális intézkedéseket a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében, figyelembe véve az igazságszolgáltatási rendszer finanszírozására vonatkozó európai normákat.

Ez a lista azért is árulkodó, mert azt jelenti, hogy a magyar kormány a 2023-as ajánlások közül lényegében semmit sem teljesített.

Fontos fejlemény, hogy a demokráciáért és jogállamiságért felelős uniós biztos, Michael McGrath még a biztosjelölti meghallgatásán azt mondta, hogy szeretné az ajánlások jelentőségét növelni.

Konkrétan arról beszélt, hogy tervei szerint az ajánlások be nem tartása is alapul szolgálhat az uniós források befagyasztásához - jelenleg ez nem így van.

Romló kapcsolat

Az elmúlt hetekben a magyar és a lengyel kormány közötti viszony mélypontra került.

Ennek oka, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott a Lengyelországban korrupciós bűncselekmények miatt büntető-eljárás alá vont volt igazságügyi miniszterhelyettesnek, Marcin Romanowskinak, aki ellen elfogatóparancsot is kiadtak.

Az üggyel kapcsolatban Orbán Viktor a decemberi EU-csúcson egyrészt folyamatban lévő ügyre hivatkozott, amelynek ő nem része, másrészt azonban kijelentette, hogy

“Lengyelország és Magyarország között a kapcsolat nem jó.”

Orbán szerint ennek az az oka, hogy

“a Politicoban a lengyel igazságügyi miniszter brutálisan megtámadta a magyar kormányt”.

Az említett interjúban Adam Bodnar úgy fogalmazott,

“Lengyelország példája azt mutatja, hogy ha nem történik vezetőváltás, akkor rendkívül nehéz lehet visszafordítani a jogállamisággal kapcsolatos irányt és visszanyerni a demokratikus értékeket”.

Azóta helyzet romlott, mert a varsói magyar nagykövetet emiatt nem hívták meg az elnökségi nyitóeseményre.

Ez az ügy nem része az Alapszerződések 7. cikke szerinti eljárásnak. 

Ugyanakkor a lengyel elnökség feltett szándéka, hogy ebben a félévben azt a témát is napirendre tűzi.