Szerbia – közvetítők révén – óvatos becslések szerint 800 millió euró értékben exportált lőszert Ukrajnába.

A helyzet ismerői szerint Belgrád lassan távolodik Moszkvától.

Furcsa kettős politikát játszik Szerbia. Diszkréten növelték a lőszerértékesítést Nyugaton, ám végső soron az ott eladott lőszer Ukrajna védelmét erősíti.

Szerbia ugyanis szemet huny a reexport felett, annak ellenére, hogy azon két európai ország egyike, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, és több szállal kötődik Moszkvához – emlékeztetett a Financial Times.

Német lapértesülések szerint közvetve a magyar és a szlovák hadiipar is munícióval, valamint fegyverekkel látja el a megtámadott országot, noha a budapesti és a pozsonyi vezetést egyaránt oroszbarátként tartják számon a világban.

A legnagyobb exportőr azonban kétségtelenül Németország, a legnagyobb vásárló pedig Ukrajna.

A londoni pénzügyi szaklap számítása szerint az Ukrajnába irányuló szerb lőszerexport értéke elérte a 800 millió eurót, azaz hozzávetőleg a 320 milliárd forintot.

Alekszandar Vucsics szerb államfő szerint az összeg nagyrészt pontos – az ukrajnai orosz invázió 2022-es kezdete óta. 

Üzleti lehetőségként értékelte a kivitelt, ugyanakkor kikötötte, hogy a háborúban nem állhatnak egyik fél oldalára sem.

Valóban, lőszert exportálunk

– ismerte el, de hozzátette, ez a gazdasági felemelkedés eleme, és fontos országa számára. Szavai szerint Szerbia közvetlenül Ukrajnába vagy Oroszországba nem exportálhat, ugyanakkor több szerződést kötött amerikai, spanyol, cseh és más cégekkel. 

„Hogy mit csinálnak a megvásárolt lőszerrel, az végső soron az ő dolguk” 

– idézte a belgrádi N1 portál az elnökkel készített interjút.

Azt mondta, az ő feladata csupán annyi, hogy megbizonyosodjon az értékesítés törvényes kereteiről. „Vannak barátaink Kijevben és Moszkvában egyaránt, mivel ők a mi szláv testvéreink” – nyilatkozta Vucsics.

A szerb és az orosz elnök évek óta nem találkozott

A kérdésre, hogy valóban 800 millió euró értékben adtak el lőszert, igennel válaszolt, de magyarázatul hozzáfűzte, nem egy, hanem inkább két-három év alatt.

Szerbia nem tagja sem a NATO-nak, sem az EU-nak – emlékeztetett a brit portál. A lakosság egy része érzelmileg kötődik Oroszországhoz, és elvárják, hogy Moszkva hiúsítsa meg Koszovó (már megtörtént) nemzetközi elismerését, miközben sokan nem tudják megbocsátani, hogy az Atlanti Szövetség 1999-ben bombázta az országot.

A szerb elnök a nyugati nyomás ellenére sem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

Nem állította le a két ország közötti légi közlekedést, bár azt állítja, elkötelezett Szerbia uniós tagsága mellett.

Sokáig próbált egyensúlyt tartani a Nyugat és Oroszország között, valamint tisztes távolságot maga és az orosz elnök között. Európa és az Egyesült Államok évek óta fáradoznak ezen, a kulcsszereplő pedig Christopher Hill amerikai nagykövet, aki egy hónappal az Ukrajna ellen indított invázió után érkezett Belgrádba.

„Hill sikeres munkát végzett” – állította egy meg nem nevezett nyugati diplomata, aki azzal érvelt, hogy Vucsics évek óta nem találkozott Vlagyimir Putyinnal. A távolságtartás másik jele, hogy Szerbia közvetve lőszerrel látja el Ukrajnát.

A szovjet szabvány

Elemzők szerint a Nyugat számára fontosabbá vált Ukrajna támogatása, mint a szerb demokratikus reformok kikényszerítése.

Vucsics óvatosan nyilatkozik az Ukrajnába küldött lőszerekről, hogy ne vívja ki a szerb szélsőjobb haragját – véli a bécsi Humán Tudományok Intézetének munkatársa.

Ugyanakkor – Ivan Vejvoda szerint – Szerbia hatalmas segítséget nyújt Ukrajnának Oroszország ellen.

Szerbia – még Jugoszlávia részeként – fejlett hadiiparral rendelkezett a hidegháború éveiben. Szovjet szabványú lőszereket gyárt mind a mai napig, ugyanolyanokat, mint amilyeneket az ukrán fegyveres erők használnak.

Vucsics szerint a hazai termelés hatalmas előnye, hogy a nyugatinál olcsóbb, így nem tartja kizártnak a szerb lőszerkivitel volumenének növelését.

(Kiemelt kép.: Alekszandar Vucsics 2024. május 13-án / Fotó Anadolu / Getty Images Hungary)