Kitágította a schengeni övezet kapuját a magyar kormány, így harmadik országból érkező polgárok is dolgozhatnak vendégmunkásként vagy a Nemzeti Kártya igénylésével.

Július 8-án jócskán kitágította a schengeni övezet kapuját a magyar kormány.

Itthon harmadik országból érkező – tehát nem EU-tagállamok – polgárai több jogcímen dolgozhatnak, például vendégmunkásként vagy a Nemzeti Kártya igénylésével.

Bár a rendszer korábban is létezett, három héttel ezelőtt a kormány kibővítette azon országok listáját, amelyek polgárai igényelhetik a viszonylag széles jogokat jelentő tartózkodási engedélyt.

Eddig főként Ukrajnából és Szerbiából érkeztek Nemzeti Kártyával munkások Magyarországra, azonban július 8-tól kezdve Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, Moldovából, Montenegróból, valamint

OROSZORSZÁGBÓL ÉS BELORUSZBÓL IS IGÉNYELHETIK A PAPÍROKAT.

A Forbes Rácz András Oroszország-szakértővel beszélgetett arról, milyen okai és következményei lehetnek annak, hogy gyakorlatilag indoklás és átfogó ellenőrzés nélkül orosz állampolgárok juthatnak be a schengeni övezetbe.

Először is fontos megnézni, hogy mi a különbség a vendégmunkásstátusz és a Nemzeti Kártya között: Utóbbi esetében nincs maximumlétszám, tehát elméletileg akármennyien tartózkodhatnak itt ilyen papírral, nincs kizárt munkakör, nem kell benyújtani a munkaerőigényről szóló igazolást, bármennyiszer meg lehet hosszabbítani, ilyen esetben pedig nem kell kulturális ismereti vizsgát tenni, valamint lehetőség van családegyesítésre is.

Orosz vendégmunkásokra elsősorban a Paks II-nél lehet szükség, nemrég Foktőn munkásszállót is építettek, Pakson pedig jelenleg is készül egy ilyen létesítmény.

Az, hogy orosz szakemberek dolgoznak a magyar atomerőműben, Rácz András szerint nem meglepő, évek óta ez a helyzet.

A probléma ott rejlik, hogy egyelőre az orosz állami atomcég, a Roszatom EU-szabványoknak nem megfelelő tervei miatt az építkezés áll, tehát a további orosz szakemberek bevonása egyelőre egyáltalán nem indokolt.

Emellett az osztraveci belorusz atomerőműben is oroszok dolgoznak, így a Belaruszból érkező vendégmunkások még kevésbé indokoltak.

Ok lehet még a nemrég Magyarországra betelepülő élelmiszerlánc, a Mere is – a szakember viszont hamar lelövi ezt a teóriát.

Egy másik, hazánkban prominens orosz cég, a Lukoil sem csak hazai és belorusz munkásokat alkalmaz, így nincs szükség keleti kasszásokra a Merében sem.

Kémbank helyett kémvendégmunkások?

Az oroszszakértő szerint egy sokkal aggasztóbb tény állhat a háttérben.

A csak „kémbankként” ismert Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tavaly tavasszal került felszámolásra, miután David Pressman amerikai nagykövet kérésére az Egyesül Államok szankciós listára tette azt.

A bank az orosz kormánynak nyújtott logisztikai hátteret, ennek ellenére itthon 2019-ben diplomáciai mentességet kapott a hatósági ellenőrzések alól, adó- és járulékmentességhez jutott, valamint dolgozóik és vendégeik szabad belépést kaptak az országban – annak ellenére, hogy látszott az IIB valódi célja.

Rácz András szerint a legnagyobb kihívást a szűrés jelenti, amihez megfelelő erőforrásokra van szükség.

Ha több ezer Nemzeti Kártya-kérvény érkezik, akkor nagyon nehéz dolga lesz a hatóságoknak a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek elhárítására. Ugyanakkor megjegyzi, hogy nem Magyarország a cél, hiszen:

Diplomáciai fedésben lévő orosz kémek esetében teljesen rendszeres, hogy például egy prágai akkreditáció mellett Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon vagy akár Németországban hajtsanak végre műveleteket.

Akinek Nemzeti Kártyája van, arra nem vonatkoznak utazási korlátozások sem, így könnyen visszaélés lehet a tartózkodási engedély vége.