Szijjártó Péter Venezuelába látogatott, amely a korrupció, a nyomor és a diktatúra szinonimája, de Magyarországnak kívánatos gyümölcs, miután Venezuela kompatibilis az orbáni magyar állam preferenciáival.
Mindent elmond Magyarország berendezkedéséről, hogy ezekkel az országokkal keres diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat, ezek számára a megfelelő partnerek. Szijjártó „szankcionáló rezsimeknek” nevezte a szabad világ demokratikus országait, amelyek a világot védik ezen országok korrupciójától. Nem lehet a tendenciát nem észrevenni: a magyar „diplomácia” (?) messze elkerüli a világ demokratikus, piacbarát, korrupcióellenes országait, a voltaképpeni szövetségeseinket, és nagyítóval keresi a világ valamennyi korrupt, fasiszta vagy kommunista diktatúráját. Ezt a hazug diktatúrakeresést nevezik „keleti nyitásnak”, „déli nyitásnak”, ami azért hamis, mert minden ország belefér, ha diktatára és/vagy korrupt, még ha nem keleten van, akkor is. Ez nem „keleti” vagy „déli” nyitás, hanem a korrupt diktatúrák felé való nyitás.