Miért nincs híd az Amazonason, a világ legnagyobb folyóján?
Az emberek a mai napig nem tudták meghódítani.
Amikor iskolába jártam, az afrikai Nílust tartották a leghosszabb folyónak. De aztán hirtelen a dél-amerikai Amazonas lett a leghosszabb. Ha ezzel az új módszerrel mérjük, akkor az Amazonas 140 km-rel hosszabb a Nílusnál.
Amúgy a hosszúság relatív fogalom, minden a viszonyítási rendszertől függ. Az Amazonasnak több mint 10 000 mellékfolyója van, amelyek közül több mint száz nagy hajózható folyó. Így a hosszúságot is többféleképpen lehet számolni. Ha a maximumot nézzük, akkor 7100 kilométer hosszú (az Ucayali forrástól). Általában úgy szokták számolni (van egy speciális módszer a folyók hosszának mérésére a forrástól a torkolatig), hogy 6992 kilométer hosszú (míg a Nílus 6852 kilométer).
Így vagy úgy, körülbelül hétezer kilométerről beszélünk. Ez annyi, mint Budapesttől New York légvonalban. Az Amazonas Brazília, Kolumbia és Peru területén folyik keresztül. De az Amazonas nemcsak hosszú, hanem a világ legbővizűbb folyója is egyben. Már mondtam, hogy több mint 10 ezer mellékfolyója van, és ha a teljes vízgyűjtő területét nézzük, akkor az nagyobb, mint Ausztrália területe.
A mellékfolyókon persze vannak hidak, de közvetlenül az Amazonason keresztül egyetlen híd sem épült. Egyetlen egy sem! Sem Brazíliában, sem Peruban, sem Kolumbiában. El tudod képzelni: a folyó gyakorlatilag két részre vágja a kontinenst, és még sincs rajta egyetlen híd sem? Ha az Atlanti-óceán partján találod magad, és el szeretnéd kerülni az Amazont, akkor majdnem a Csendes-óceánig kell elmenned, és fel kell másznod az Andokba. A Níluson ezzel szemben például csak Kairóban 9 híd ível át, a Volgán 52 híd, a legnagyobb európai folyón, a Dunán pedig 133 híd ível keresztül. Az Amazonason pedig 0.
Az Amazonas ráadásul nagyon mély is. Míg a torkolatnál a mélysége 15-45 méter, a középső szakaszon körülbelül 70 méter, a legnagyobb mélysége pedig körülbelül 135 méter. Összehasonlításképpen a Duna legmélyebb pontja csak 80 méter, de ez is csak egy helyen van így, a folyami szurdokvölgynél, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
A Duna átlagos mélysége 4-5 méter. 4-5 méter! A hossza, mélysége és szélessége mellett az Amazonas a hatalmas erejéről is híres – másodpercenként 220 000 köbméter vizet szállít 15 km/h sebességgel.
A Duna vízhozama ezzel szemben 6 500 köbméter per másodperc, az átlagsebessége pedig 4-5 km/h. Képzeld el, milyen lehet az Amazonason bármit építeni ilyen erős áramlat mellett! Ráadásul az Amazonasnak nagyon iszapos a medre és a partjai, és szeret medret váltani. Szóval ahhoz, hogy hidat építsenek rá, nem csak egyszerűen sok pénz kell. Hanem gigantikus összeg. A híd pilléreinek legalább 70 méter magasnak kellene lenniük – ez egy 25 emeletes toronyház magassága, vagy még magasabb, figyelembe véve az iszapos medret. A híd hosszának 50-60 kilométernek kell lennie, hogy ne öntse el az árvíz, ami az Amazonas vidékén katasztrofális méreteket tud ölteni. Ellenkező esetben a folyó egyszerűen elsodorná.
Miért nincsenek hidak?
És miért nem épített még senki hidat? Miért van az, hogy ha át akarnak kelni az egyik partról a másikra, az emberek még mindig a régi módon, komppal vagy csónakkal közlekednek? Brazíliának talán nincs pénze? Dehogynem, a GDP-je nagyobb, mint Franciaországé vagy Nagy-Britanniáé. Akkor talán nincs elég eszük, vagy mi lehet a baj? Nem, természetesen van eszük. Épp ezért nem építenek. Mindjárt magad is megérted. Az Amazonas nemcsak hosszú és bővizű, hanem széles is. A 3-5 kilométeres szélesség minimálisnak mondható rajta még a száraz évszakban is. A legszélesebb pontja 11 km. És ez csak a meder, a hullámterek, holtágak és mellékágak nélkül.
Az esős évszakban pedig a folyó szélessége 3-5-szörösére nő, így könnyen elérheti a 40 km-t is. Mekkora hosszúnak kellene lennie egy hídnak, hogy átérje ezt? Emlékeztetlek, hogy Európa leghosszabb hídja, a portugáliai Vasco da Gama híd „csak” 17,2 kilométer hosszú.
