A német gyártó cég javítani is tudta volna a vitrint, de a Szent Korona Testület inkább úgy döntött, hogy egy teljesen új vitrin gyártásával és leszállításával bízza meg a vállalatot. Hogy a cseréig mi lesz a koronázási ékszerekkel? Azt senki nem tudja.

2000. január 1-jén helyezték át a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Parlamentbe, a kupolacsarnok közepére, és ott egy üvegvitrinben tették közszemlére.

A golyóálló üveggel és beépített hőszabályozó rendszerrel ellátott – Európában teljesen egyedülálló – vitrin viszont augusztus végén (legalábbis ekkor vették észre) meghibásodott, ezért cserélni kell.

A hiba lényege, hogy a hűtőrendszer elsődleges és másodlagos rendszere is tönkrement, így a megengedett 22 foknál magasabb hőmérsékletet mértek benne a nyári kánikula közepén – számolt be a HVG.

Mivel maga a kupolacsarnok nem klimatizálható, ezért így

nem tartható a 20 +/− 2 Celsius fokos hőmérséklet és 40 százalékos előírt páratartalom a vitrinben.

Ha pedig ezt nem tudják biztosítani, akkor a Szent Korona, a jogar, az országalma és a kard megóvása nem száz százalék, főleg „a fűtésszezon és a nagyszámú látogató okozta hőterhelés mellett”.

A vitrint gyártó cég szakértője szeptember 2-án érkezett Budapestre, hogy felmérje a károkat, és megállapította, hogy a hűtőberendezés valóban nem működik, ezt pedig csak Németországban, a Glasbau Hahn GmbH cég székhelyén tudják megjavítani 8-10 hét alatt.

Addig viszont nem tudják hová rakni az ékszereket, hiszen az átmeneti tárolóban a páratartalom és a hőmérséklet szabályozása nem megoldott. 

A problémáról csak egy hónappal később, október 9-én látott napvilágot egy műszaki-szakmai nyilatkozat, amelyben arról írnak, hogy a hűtés nélküli tárolás „károsodást okozhat” a Szent Koronában.

Megnyugtató megfelelés

Időközben az Országgyűlési Hivatal árajánlatot kért egy teljesen új vitrin legyártására és a régi vitrin hűtőberendezésének megjavítására is a német cégtől, ezek az ajánlatok pedig – drágábbnál drágábbak – megérkeztek október közepére.

A döntés kizárólag a Szent Korona Testület kezében volt, amelynek elnöke a köztársasági elnök, és tagjai a miniszterelnök, az Országgyűlés, a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.

A Szent Korona és a koronázási jelvények elhelyezésére, őrzésére, kezelésére vonatkozó feltételeknek és egyedi előírásoknak való hosszú távú, megnyugtató megfelelés érdekében új vitrin beszerzése szükséges

– szól az október 22-i döntés szövege, tehát a testület a drágább megoldást választotta.

Az Országgyűlési Hivatal október 31-én találkozott a cég képviselőjével, és onnantól számítva 9 hét áll a rendelkezésükre, hogy leszállítsák és üzembe helyezzék az új, valamint elbontsák a régi, meghibásodott vitrint.

A portál érdeklődött, hogy az 1999-es, 28 milliós ár mennyit változott az elmúlt 25 évben, és arról is, hogy korlátozzák-e a vitrincseréig a kupolacsarnok látogathatóságának korlátozását, de válasz nem érkezett a kérdésekre.

A vitrint persze az elmúlt cirka 25 évben többször is restaurálták és karbantartották – nem kevés pénzért. 2007-ben csaknem 9,5 milliót keresett Habony Árpád koronagondnok testvérének cége a vitrinen végzett „állapotmegóvó” munkával, a gyártó cég pedig 2008-ban 28,74 millióért, 2011-ben pedig 27,76 millióért újította fel a klímaberendezést. 2018-ban aztán ők is végeztek rajta egy „állapotmegóvó” munkát 9,34 millióért (11 évvel az első után olcsóbban), majd 2019-ben a nitrogéngenerátort cserélték 8,34 millióért.