Letette az esküt az új lengyel miniszterelnök Donald Tusk és máris Brüsszelbe utazott
Morawiecki még két hétig bohóckodott mire megbukott végleg.
Jelentős hatásai lehetnek Lengyelország és az Európai Unió viszonyára annak, hogy a lengyel országgyűlés a Donald Tusk-féle pártszövetségnek szavazott bizalmat, így ők alakíthatnak kormányt – erről kérdezett szakértőt az InfoRádió.
Szerdán iktatja be a Donald Tusk vezette új lengyel kormányt Andrzej Duda elnök Varsóban, az új kabinetnek egész napos parlamenti vita után kedd este szavazott bizalmat a Szejm, erről itt olvashat bővebben.
Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási projektvezetője az InfoRádióban elemezte a lengyel helyzetet.
A szakértő elmondta, hogy a biztos többséggel rendelkező kormány felállására azért kellett sokat várni, mert Andrzej Duda államfő, élve a szokásjog lehetőségével először a Jog és Igazságosságot, a választáson legjobban szereplő pártot kérte fel kormányalakításra.
Az alsóház azonban nem szavazott bizalmat újabb négy évre Mateusz Morawieckinek, ilyen esetben a Szejm dönthet a jelöltről, ők pedig Donald Tusk-ot választották.
Tusk Erős fordulatokat vár
Dobrowiecki Péter szerint Donald Tusk szeretne külpolitikai szempontból erős fordulatot előidézni, továbbá szeretne megegyezni az Európai Unióval azokban a kérdésekben, amelyek miatt egyelőre több forrástól is elesik.
Ezek a források pedig azért fontosak a szakértő szerint, mert az új kormány szociális intézkedéseinek egy részét ebből finanszíroznák.
Hozzátette, hogy Lengyelország az utóbbi két kormányzati ciklus alatt jelentősen eladósodott, kivált a védelempolitikai kiadások miatt.
Tusk ígéretei között szerepel a pedagógusok 30 százalékos béremelése is, amelyet már az elkövetkező napokban eszközölhetnek, de számos más eddig „elhanyagolt” társadalmi csoportnak is kedveznének.
A szakértő arra is rávilágított, hogy Tusk valószínűleg könnyebb feltételek mellett tárgyalhat majd, mint az elődje, mivel a nyugat-európai államfők nagy része örült Tuskék győzelmének.
Éppen ezért szerinte jelentős előrelépések várhatók Brüsszel és Varsó viszonyában komoly tárgyalások és persze törvénymódosítás elvégzése után.
A kormánynak azonban nincs meg a többsége ahhoz, hogy felülírja az államfői vétót, ahhoz ugyanis háromötödös többség kell.
Dobrowiecki Péter szerint fontos kérdés, hogy az államfőválasztások előtt mekkora mozgástere lesz a kormánynak, ki tudja-e kerülni majd Andrzej Duda vétóit, amelyhez háromötödös többségre lenne szüksége az új lengyel kormánynak.
