Az MTI szerint a magyar uniós tagság húsz évét értékelő rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott, uniós szinten területi kiegyenlítődés figyelhető meg a tagállamok fejlettségében, és jó hír, hogy Magyarország „lendületesen csatlakozik” az EU átlagához.

Rossz hír ugyanakkor, hogy az országon belül mégis növekednek a területi különbségek – tette hozzá Navracsics Tibor.

A miniszter megjegyezte, hogy míg Budapest fejlettsége már 2004-ben – 129 százalékot elérve – meghaladta az EU átlagát, 2022-ben pedig már az uniós fejlettségi átlag 158 százalékát hozta, azzal szemben a fővároson kívüli régiók felzárkózási folyamata lényegesen lassabb.

Leszögezte, hogy a vidék és a városok élhetőbbé tétele egyaránt fontos feladat, és ehhez a vidéknek és Budapestnek „felelősséget kell vállalnia egymásért”.

Szavai szerint annál élhetőbb és versenyképesebb egy tagállam, minél magasabb benne a kohézió szintje. 

Hangsúlyozta: az új területpolitika három pillére a most készülő, új területfejlesztési koncepció, az ehhez kapcsolódó új finanszírozási háttér, valamint az új területfejlesztési intézményrendszer, amit a jövő évtől kezdve alakítanak ki. Mint mondta, 

E három pillér eredményeként abban bíznak, hogy a településeket versengés helyett együttműködésre tudják sarkallni.

Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy az uniós források felhasználásánál jobban kell összpontosítani a versenyképességre. Nemcsak a jelen különbségeit kell áthidalni, hanem a jövő kérdéseit, a versenyképességi kérdéseket is meg kell tudni oldani – magyarázta. Megjegyezte továbbá, hogy a különböző fejlettségű régiók felzárkóztatása eltérő politikát igényel.

A miniszter beszámolt arról is, hogy az északkeleti és a dél-dunántúli járások a 2021-es adatok szerint még mindig átlag alatti fejlettségűek, de a Miskolc és Kassa közötti gyorsforgalmi út megépülése „látványos eredményeket kezd hozni”, továbbá Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen környékén a külföldi befektetések is „dinamizálják” a térséget.

Hozzátette: Szegeden, Pécsett és Debrecenben is nagyon komoly beruházások indultak. Navracsics Tibor lényegesnek nevezte, hogy ezek a városok határon átnyúló gazdasági és szakpolitikai együttműködéseket is kialakítsanak.

Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke azt mondta: támogatja az unió bővítését, mert a megfelelő módon kezelt bővítés politikai biztonságot generál, ez pedig kulcsfontosságú szempontja a közös európai modell sikerének. 

Szavai szerint csak a szolidaritáson és közös értékeken alapuló Európa lehet sikeres. A közös kihívásokra együtt kell megoldást találni – jelentette ki.

Hozzáfűzte: a civil társadalom hangját meg kell hallgatni, mert a civil társadalom és az uniós intézmények együtt alakíthatják az európai politikát.

Megjegyezte azt is, hogy az uniós döntéshozatal során ma gyakran túl későn történik vagy elmarad az egyeztetés a civil szervezetekkel.

Miközben egyetlen európai ország sem képes egyedül megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az infláció, a járványhelyzet vagy a háború – tette hozzá.

Oliver Röpke fontosnak nevezte a „befogadó megközelítést”, majd kiemelte, hogy az erősebb és összetartóbb EU-hoz elengedhetetlen az együttműködés és a civil társadalmi részvétel.

Európában mindenkinek lehetőséget kell kapnia és senki nem maradhat le

– jelentette ki a politikus, megjegyezve: sokkal szociálisabb EU-t kell előmozdítani. Végül rámutatott, hogy olyan kohéziós politikára van szükség, amely a társadalom előtt álló valós szükségleteket elégíti ki és kezeli az egyenlőtlenségeket. Ehhez elsősorban a humán tőke fejlesztésébe, oktatásba kellene befektetni.