Navracsics azt hitte, hogy mostmár minden EU-s pénz jön, de közben rájött, hogy továbbra sem csak egy kis összeg ami semmire nem elég egy országnak
Hétfőn meghallgatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Navracsics Tibor éves beszámolóját.
A területfejlesztési miniszter az uniós forrásokat érintő tárgyalásokról úgy vélekedett, az európai parlamenti választásokig egyre inkább a politika túszává válnak az egyeztetések.
Navracsics Tibor azzal kezdte beszámolóját, hogy december 31-ig a területfejlesztési miniszter munkaszervezetéhez két nagy terület tartozik: egyrészt az uniós források felhasználása, másrészt a területfejlesztési politika.
A miniszter az uniós források felhasználásáról úgy fogalmazott, hogy alapvetően két pénzügyi időszak metszéspontjánál vannak, most zárják az előző költségvetési időszakot, zajlik az ebben az időszakban finanszírozott projektek zárása, elszámolása. Az eddigi feldolgozottsági adatok alapján Magyarország a források 95 százalékát hívta le, amivel az Európai Unió élmezőnyében van. Uniós források felhasználásával mintegy 52 ezer projekt valósult meg.
A most záruló uniós költségvetési időszakból 2023-ban még további 0,2 milliárd euró, 2024-ben másfél milliárd euró, 2025-ben 0,2 milliárd euró értékben hívhatnak le forrásokat, miközben zajlik a 2021-2027 közötti időszak elindítása.
Tárgyalási folyamat az uniós pénzekért
Navracsics Tibor kifejtette, amikor megalakult a kormány, azt a feladatot kapták, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal két nagy területen: az egyik a kohéziós pénzek megszerzése, a másik az újjáépítési alap két részével kapcsolatos megállapodások elérése.
A kohéziós pénzeknél 22 milliárd euró a tét. Amikor megkezdték a tárgyalásokat, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy lehetőség szerint 2022. december 31-ig kössék meg azokat a megállapodásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elkerüljék a forrásvesztést. Ez így is történt, 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a magyar operatív programokat, amelyek struktúrája szinte teljesen megegyezik az előző költségvetési időszakéval. Az újjáépítési alappal kapcsolatos nemzeti tervet a tanács fogadta el, 2022 decemberében megkötötték a bizottsággal a partnerségi megállapodást is.
Ezt követően folytatódtak a tárgyalások, de Navracsics Tiborék tudták
bár megvannak azok a megállapodások, és elfogadták azokat a dokumentumokat, amelyek megnyitják a források folyósításának lehetőségét, a tényleges folyósításhoz további tárgyalásokra van szükség.
A határidők átnyúltak 2023-ra, így a jogállamisági feltételességi eljárás és a horizontális feljogosító feltételek ügyében, valamint a tanácsi határozat következtében a közérdekű feladatokat ellátó alapítványok uniós forrásokhoz való jutása érdekében tárgyaltak.
Ennek eredményeként idén decemberben a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyta azt a nemzeti tervet, amely a helyreállítási alap hitel részének hasznosítását teszi lehetővé. Emellett elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosító csomagot, amely a bizottság jogállamisági aggályai miatt vált szükségessé. Ezt követően a bizottság két körben kért pontosítást, ezeknek csak egy része tartozik a kormány kompetenciájába, a másik részük esetében, az igazságszolgáltatási hatásköri kérdések tisztázásában csak közvetítők lehettek.
A bizottságtól újabb kérdéseket az utóbbi időben nem kaptunk, ezért abban bízunk, hogy a közeljövőben nyugtázzák válaszainkat
– árulta el Navracsics Tibor.
A miniszter a közérdekű alapítványok uniós forrásokhoz való hozzájutásáról elmondta, február óta folytatják a tárgyalásokat, az alapkifogás szerint az Európai Bizottság azt tartotta aggályosnak, hogy aktív politikusok tagjai a közérdekű alapítványok által működtetett egyetemek alapítványi kuratóriumainak. Az érintett kormánytagok azóta lemondtak tagságukról. A bizottság ezután több fordulóban egyre inkább kiterjesztően értelmezte a kérdést, aminek következtében mind a mai napig tárgyalásban vannak, Navracsics Tiborék próbálják megtudni, hogy mi a probléma az alapítványok működésével, de 2024 szeptemberéig így is zavartalan az Erasmus-programban való részvétel. Abban bíznak, hogy később sem lesz zökkenő a finanszírozásban.
Navracsics Tibor az uniós forrásokat érintő beszámolót azzal zárta, hogy a 2021-2027-es időszak forrásfelhasználását is megkezdték, ami rendelkezésre állt, azt lehívták, valamint készen állnak arra, hogy amint az Európai Bizottság nyugtázza a teljesítéseiket, elküldjék a dokumentumokat.
Jó ütemű felzárkózás
A területfejlesztést illetően az volt a feladatuk, hogy 2023 decemberéig kezdődjön meg az új területfejlesztési politika keretrendszerének kialakítása, másrészt induljanak el azok a fejlesztéspolitikai lépések, amelyek lehetővé teszik, hogy fokozatosan kibontakozzon az új perspektíva. A cél, hogy a területi egyenlőtlenségek csökkentésével járuljanak hozzá Magyarország felzárkózásához, valamint élhetőbb környezetet biztosítanak az állampolgároknak.
Navracsics Tibor Magyarország felzárkózását jó üteműnek nevezte, Görögországot megelőztük, Portugáliát utolértük, viszont a felzárkózás üteme és iránya széttartó. Budapest, valamint a központi térségek jó ütemben növekednek, de a főváros egy közép-európai verseny résztvevője a térség nagyvárosaival.
A miniszter hangsúlyozta, szeretnék, ha a Budapesten túli térségek felzárkózása a jövőben dinamikusabbá válna, erre négy komplex fejlesztési tervet dolgoznak ki, az egyiket, amely a Dél-Dunántúlt érinti, már áttekintette a kormány.
Navracsics Tibor végül kitért arra is, hogy jövőre a vezetésével létrejön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amelyhez két nagy terület, az államigazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás kerül. A miniszter úgy látja, sok szempontból eltérő logikájú területekről van szó, de nagy lehetőséget lát abban, hogy a két rendszer között megtalálják a találkozási pontokat. „Az önkormányzatiság egy olyan, 33-34 évre visszatekintő világ Magyarországon, amelynek számos értéke van” – húzta alá Navracsics Tibor.
„Miben reménykednek, mitől fognak a szívek megolvadni?”
Az LMP-s Csárdi Antal többek között arról érdeklődött, hogy lesz-e rendszerváltás a közbeszerzések terén, valamint
„miért kívánnak a Balatonból luxuskörnyezetet csinálni?”.
A DK-s Dávid Ferenc kifejtette, hogy kétségek merülnek fel benne a jogállamisági kérdéseket illetően, nem látja az előrelépést.
Miben reménykednek, mitől fognak a szívek megolvadni és a pénzek megérkezni?
– kérdezte az ellenzéki képviselő.
Z. Kárpát Dániel az uniós források ügyében „irritáló eseteket” emlegetett, például „60 centis kilátók és wellnessközpontok háziállatok számára” épülnek.
A jobbikos képviselő felvetette egy szigorúbb szankciórendszer lehetőségét az ilyen projekthez kapcsolódva.
„Egyre inkább a politika túszává válnak a tárgyalásaink”
Navracsics Tibor Csárdi Antalnak válaszolva elmondta, azt a vállalást tették, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát az uniós átlag szintjére, tehát 15 százalékra szorítják le, ami már meg is valósult.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Bizottság által évente kiadott egységes piaci eredménytáblában Magyarország a közbeszerzési rendszer teljesítményét és átláthatóságát illetően a középmezőnyben helyezkedik el,
„az Európai Bizottságnak nem annyira lesújtó a véleménye a magyar közbeszerzési rendszerről, mint Csárdi képviselő úrnak”.
Navracsics Tibor leszögezte, hogy nem akarnak a Balatonból luxuskörnyezetet teremteni, egyéni országgyűlési képviselőként a polgármesterekkel együtt kifejezetten ügyelnek arra a választókerületében, hogy a beruházások ne járjanak rombolással, ne okozzanak tájsebet, de miniszterként eddig nem rendelkezett hatáskörrel ezen a területen.
A miniszter Dávid Ferencnek válaszolva elárulta, a közérdekű alapítványok ügyében voltak olyan időszakok, amikor karnyújtásnyira voltak a megegyezéstől, sőt, azt hitte meg is egyeztek, de újabb felvetések érkeztek az Európai Bizottságtól.
Az igazságszolgáltatási rendszert érintő kérdésekben is abban bíznak, hogy közel lehetnek a megegyezéshez.
Navracsics Tibor világossá tette, hogy az Európai Parlamentnek hatáskör szempontjából semmi köze ehhez, de nem könnyíti meg a helyzetüket, az EP-nek van egy erős eszköze a bizottsággal szemben, ez a bizalmatlansági indítvány.
A bizottság a saját érdeke miatt retteg attól, hogy megállapodjon Magyarországgal, ezért nehéz a megállapodás, ezért jönnek újabb kérdések, tolják maguk előtt az ügyet
– vélekedett Navracsics Tibor, hozzátéve: az EP-választásokig egyre inkább a politika túszává válnak a tárgyalásaik.
A miniszter Z. Kárpát Dániel kérdésére rámutatott, hogy több mint 50 ezer projektet finanszíroztak uniós forrásokból hét év alatt, de az újságcikkek általában nem a sikeres beruházásokról szólnak, hanem a jóval kevesebb problémásról.
„Magyarország jó felhasználója az uniós forrásoknak. Jó az együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal, valamint az Európai Ügyészséggel is”
– húzta alá Navracsics Tibor.
