Kiöntött a Tisza, megtorpant a Fidesz, megsemmisült az eddig ismert ellenzék
Ellenzékváltás lesz Magyarországon.
- Fidesz 44,5 / Tisza 29,7 / DK 8,1 / Mi Hazánk 6,7 százalék az EP-választáson.
-
Plusz abszolút részvételi rekord: 56 százalék.
- Kispárt szintjére zsugorodott a DK, kiesett az EP-ből a Momentum, nem jutottak be a Kutyák, 1 százalék alatt a Jobbik és az LMP.
- Magyar Péter politikai mozgalma néhány hónap leforgása alatt szabályosan kivégezte a hagyományos ellenzéket.
- Szavazatok arányát tekintve soha ilyen gyengén nem szerepelt EP-választáson a Fidesz.
- Karácsony Gergely nyert a főpolgármester-választáson, de a Tisza nélkül aligha tudja elkormányozni Budapestet
Sosem rendeztek egyszerre EP- és önkormányzati választást Magyarországon és a 2024-es választások nem csak emiatt számítottak különlegesnek.
A szavazásra jogosultak 56 százaléka szavazott, ami EP-választáson abszolút rekord.
Az eddigi legmagasabb részvételt EP-választáson 2019-ben regisztrálták, akkor 43,5 százalék szavazott.
Hiába az elmúlt hónapok botrányai, Orbán Viktor mindent beterítő háborús kampánya és az utolsó hét mozgósítása után arra lehetett számítani, hogy a Fidesz ezúttal is hozza majd az 50 százalék közeli eredményt.
A miniszterelnök egész kampányát az EP-választásra építette, önkormányzati kérdésekkel alig foglalkozott,
mégsem hozta a Fidesz a várt számokat. Inkább csak a minimumot. A kormánypárt támogatottsága, ha nem is drasztikusan, de érzékelhetően visszaesett, akár a 2019-es EP-választáshoz, akár a 2022-es parlamenti választásokhoz viszonyítjuk.
2019-ben a Fidesz 13 mandátumot szerzett meg 21-ből és 52,6 százalékon végzett, 2022-ben 54.13 százalékát szerezték meg a szavazatoknak. A mostani 44 százalékos eredmény – ami 11 mandátumot jelent az EP-ben – azzal együtt is mérsékeltnek mondható, hogy a magas részvételi arányok miatt összességében többen szavaztak a Fideszre, mint 2004-ben, és többen mint 2019-ben. (2004-ben 1,45 millióan, öt éve 1,82 millióan, most valamivel többen, mint 1,95 millióan.)
A szavazatok arányát tekintve viszont soha ilyen gyengén nem szerepelt a Fidesz EP-választáson, ami főleg ahhoz képest meghökkentő, hogy Orbán Viktor és pártja minden eszközt bevetett, élet és halál kérdésévé tette ezt a választást, és azt ígérte, megdöntik a mozgósítás világrekordját.
Ellenzékváltás
Mégsem a Fidesz abszolút számai igazán meghökkentőek, hanem a legnagyobb ellenzéki erő, a Tisza párt eredményei. Magyar Péter alig három hónapja létező pártja több szavazatot kapott, mint az elmúlt 20 évben bárki, aki EP-választáson kihívta a Fideszt. 1,3 milliónál is több szavazatot kaptak, 7 képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
Ez közel 250 ezer szavazattal több mint amit a kormányon lévő MSZP tudott produkálni 2004-ben. Magyar pártja szó szerint elmosta az ellenzéket. A DK masszív középpártból, az ellenzék vezető erejéből kispárttá zsugorodott össze: két képviselőt küldhet csak Brüsszelbe, 8,1 százalékon végeztek. A Momentum és a Kutyapárt 3,5 százalékot kapott, egyiküknek sem volt esélye mandátumhoz jutni.
2019-ben a DK – az MSZP-től és a Párbeszédtől még külön indulva – 16 százalékot kapott és négy képviselőt küldhetett Brüsszelbe. A Momentum akkor 9,9 százalékkal két képviselőt juttatott be az EP-be. A még érdemben létező MSZP 6,6 százalékot kapott és egy képviselői helyet szerzett akkor.
33 százalékot kaptak összesen a hagyományos baloldali pártok és a liberálisok öt évvel ezelőtt – nagyjából annyit, amennyit három évvel később a közös listán. Most a baloldali közös lista, kiegészülve a Momentummal, kevesebb mint 12 százalékra volt jó. Összesen két képviselőt küldenek Brüsszelbe a 21-ből. Megszűnt tényező lenni az LMP, a Momentum és az MSZP is.
Megsemmisítő vereséget szenvedett a parlamenti ellenzék, és a hagyományos baloldal. Magyarék elsöprő eredményével átalakul a magyar politika pártszerkezete is. Nem igazolódtak be azok a kalkulációk, amik kétosztatú ellenzéki berendezkedést valószínűsítettek a választások után:
a Tisza az ellenzék vezető ereje lett,több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint Gyurcsány Ferenc pártja, amely ennyire látványosan eddig sosem tudta dominálni az ellenzéki oldalt. (2004 óta egyetlen ellenzéki párt sem tudott ilyen közel kerülni a Fideszhez mint most a Tisza.)
Kaotikus főváros
A Tisza az önkormányzati választáson csak részben mérette meg magát: három kerületi polgármester-jelöltet kiállított, hogy fővárosi listát állíthasson. És nem tették hiába: Budapesten Magyarék 27 százalékon végeztek, hajszállal lemaradva a Fidesz mögött, jelen állás szerint
tíz képviselőt küldhetnek a közgyűlésbe, akárcsak a kormánypárt,;hogy ez mekkora győzelem valójában, arról részletesen is írtunk.
A főpolgármesterségért zajló küzdelemben Karácsony Gergely 324 szavazattal előzte a kihívó Vitézy Dávidot, és már győztesnek is hirdette ki magát, kihívója szerint viszont a magas számú érvénytelen voksok miatt a szavazatok újraszámlálás jöhet. De akárki lesz is a főpolgármester,
elképzelhetetlennek látszik a város kormányzása a Tisza támogatása nélkül. A DK illetve a baloldali koalíció túlélésének egyetlen esélye, hogy tíz budapesti kerületben továbbra is a baloldali összefogás adja a polgármestert, kérdés viszont, hogy ezeket a pozíciókat illetve szereplőket meddig lesznek képesek megőrizni, és milyen vonzással bír majd önkormányzati szinten a Tisza párt.
A baloldali lista Budapesten 16,6 százalékot kapott, Vitézy Dávid és az LMP listája 10 százalékot, a Kutyapárt valamivel kevesebb mint 8-at, a Momentum épp 5 alatt végzett. (Donáth Anna pártja leginkább csak néhány állva maradt polgármesterében bízhat.) Az eredmények szerint Tisza és a Fidesz 10-10, a DK 7, Vitézyék és a Kutyák 3-3 képviselőt küldenek a közgyűlésbe. A Mi Hazánk Budapesten nem érte el a 4 százalékot sem.
Nem sikerült a Fidesznek érdemben javítania a 2019-es önkormányzati eredményein sem. 23 budapesti kerületből hatban lesz kormánypárti polgármester és nem javult azt arány a megyei jogú városok élén sem. 2019-ben a Fidesz 15, az ellenzék 11 megyei jogú városban győzött, idén a kormánypárt 16, az ellenzék 10 megyei jogú városban ad majd polgármestert. Baján, Egerben, Salgótarjánban és Miskolcon új fideszes városvezetés kezdheti meg a munkát, Nagykanizsát, Szolnokot és Győrt viszont elbukták a kormánypártok. (Összefoglalónk a megyei jogú városok eredményeiről itt olvasható.)
Magyar Péter hívei előtt tartott beszédében azt mondta, hogy ezzel egyetlen potens kihívója maradt a NER-nek, és az a Tisza párt: „A mai nap az orbáni hatalomgyár Waterloo-ja, a vég kezdete.” Nemcsak a rendszer sebezhetőségét mutatták meg, mondta, de
„elértük azt is, hogy Budapesten a Tisza nélkül nem történhet semmi”.
Orbán hozta a kötelező optimizmust, de a Bálnában érezhetően nem volt ennyire jó a hangulat. „Az emberek világosan megüzenték, hogy békét akarnak” – mondta a miniszterelnök, miután bejelentette, hogy mindkét választást megnyerték. Üdvrivalgás fogadta, de inkább amolyan kötelező jelleggel.
Orbán látszólag örült az ellenzéki összeomlásnak, a Momentumot külön ki is emelte, hogy a párizsi olimpia évében megérdemelték a sorsukat. Nem biztos, hogy a Fideszben tényleg örülnek az ellenzékváltásnak: az új helyzet alighanem új eszközöket igényel majd. Orbán azért üzent az új kihívóinak is: ugyanaz a sors vár rájuk, akár az elődeire, újra és újra le fogják őt is győzni.