Az üzbég–orosz Iszkandar Mahmudovot és Andrej Bokarevet, akiknek Lettországban is jelentős érdekeltségeik vannak, régóta szeretné a lett kormány feltenni az európai uniós szankciós listára.

Riga szerint Mahmudov és Bokarev aktívan támogatják Oroszország ukrajnai háborúját, a szervezett bűnözéshez is kötődnek, és a családjaik remek személyes kapcsolatot ápolnak Szergej Sojgu volt orosz védelmi ügyminiszter családjával.

Nem csak velük: Mahmudovnak és Bokarevnek korábbi cégükön, a Transmashholdingon keresztül erős magyarországi kapcsolataik lehetnek. A magyarországi leányvállalatnak Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter volt az előző tulajdonosa.

„Nyilvánvaló, hogy Magyarországhoz üzleti érdekeik fűződnek”

– mondta egy anonim lett diplomáciai forrás Mahmudov és Bokarev magyarországi bekötöttségéről a Re:Balticának.

Mahmudov és Bokarev a Kalasnyikov Konszern és Transmashholding (THM) résztulajdonosai voltak. Ez az az orosz vasúti óriáscég, amelyik nálunk többek között arról ismert, hogy ők (pontosabban az ő leányvállalatuk, a Metrovagonmas) nyerték el még 2015-ben a budapesti hármas metró 70 milliárdos járműfelújítási tenderét, ami után a leszállított szerelvényekkel rengeteg minőségi probléma akadt.

A Metrovagonmas nemcsak a magyar metrókat újítgatta (nagyon szerették volna a HÉV-eket is, de az az ügy azóta sem tart sehol, ennek lett nemrég a vezéráldozata a MÁV-vezérigazgató Lázár János jóvoltából), ugyanők katonai felszereléseket is gyártanak az orosz hadseregnek.

Az amerikai külügyminisztérium 2023 májusában a Metrovagonmasról megállapította, orosz föld-levegő radarra szerelt alvázakat és fegyverrendszereket, valamint páncélozott lánctalpas járművek többféle változatát gyártja, vagyis az eszközeik közvetlenül megjelennek Ukrajnában – hol jól-rosszul felújított magyar metrókocsik, hol tankok gördülnek le a futószalagjaikról.

A Transmashholding magyarországi vegyesvállalatában volt miniszteri kinevezéséig tulajdonos Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi védelmi miniszter is. Szalay-Bobrovniczky akkor vásárolta be magát a magyarországi Transmashholding-leányba, amikor a cég elnyert egy hatalmas, 1300 vasúti kocsira szóló, legalább 300 milliós dolláros megbízást Egyiptomtól. Ez a Transmashholding egyik legnyagyobb megrendelése, amibe magyar állami hitellel az Eximbank is beszállt.

A céggel való magyar összefonódásokat nyugat-európai nemzetbiztonsági vizsgálatok is kockázatosnak találták: a spanyol titkosszolgálatok idén nyáron emiatt akadályozták meg, hogy a Talgo spanyol vonatgyártó magyar kézbe kerüljön.

A magyar külügy a lett lap kérdésére nem erősítette meg, hogy ők akadályozták meg a két oligarcha szankciós listára tételét, és azt sem árulták el, hogy ha így volt, miért vétóztak.

Panyi Szabolcs szerint azonban az ügy összefügghet a Transmashholding magyar kapcsolataival.

„Ha egy NATO-tagállam védelmi minisztere olyan orosz üzleti partnerekkel van kapcsolatban, akiket szankciók is sújtottak, az még rosszabbá teheti a helyzetet–

–írja Panyi, aki szerint ez az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy a magyar kormány miért akarta megakadályozni, hogy a Transmashholding korábbi orosz tulajdonosai felkerüljenek az uniós szankciós listára.

Magyarország korábban is rendszeresen próbált levétetni orosz oligarchákat a szankciós listáról: többek között Aliser Uszmanov, Dmitrij Mazepin és Vjacseszlav Kantor érdekében igyekeztek közbenjárni.