A csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón az első EU-csúcsát elnöklő António Costa és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen mellett soros uniós elnökként Orbán Viktor is kiállt az újságírók elé.

Orbán azt mondta, az elnökséget soha nem látott biztonsági kihívások közepette kezdték el, háborúkkal, illegális migrációval és a globális versenyképességéből veszítő EU-val is foglalkozniuk kellett.

Miközben a többi globális szereplő ambiciózus tervekkel rendelkezik.

Orbán azt mondta, ezért döntöttek úgy, hogy nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget működtetnek.

Azért mert vállalkozni erre a feladatra, mivel a 2011-es után ez volt a második elnöksége.

Orbán szerint az ukrajnai háború volt a legfontosabb politikai kérdés, de abban nem volt mozgástere, mert az EU-ban nincs konszenzus a témában.

Ezért amiket tenni lehetett, azt nem a Tanács, hanem a kétoldalú diplomácia keretében tette.

Orbán azt is mondta, hogy a fél év alatt rájött, az EU túlélésének egyetlen módja, ha mer naggyá válni, és nagy dolgokra vállalkozik.

„Elnökségünk szlogenje, vagyis a Make Europe Great Again nem vicc volt.”

Megkérdezték tőle, ha Ukrajnában tűzszünet lesz, hajlandó-e magyar katonákat küldeni, hogy fenntartsák a tűzszünetet.

Nem válaszolt a kérdésre, de azt mondta, érti, hogy mindenki tartós békét szeretne, és nagy geopolitikai összefüggésekben beszél. Magyarországnak viszont megvannak a nemzetközi korlátai, ezért a legutóbbi kezdeményezésükben csak egy kisebb célt fogalmaztak meg. Szerinte a legfontosabb európai érték az élet, ezért nem látja akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony alatt ne haljanak meg emberek, és 700-700 foglyot kicseréljenek. Ezeket a célokat teljesíthetőnek tartja.

Azt is mondta, a csütörtöki EU-csúcson teljes egyetértés volt abban, hogy az EU jövője a transzatlanti kapcsolat fenntartásán múlik. Ezért azt javasolja, hogy az Unió stratégiai nyugalommal álljon a helyzethez, és várja ki Donald Trump hivatalba lépését.

Azt is megkérdezték tőle, megkéri-e Trumpot, hogy Ukrajnának is ugyanazokat a biztonsági garanciának biztosítsa, mint Magyarországnak.

Orbán megint nem válaszolt a konkrét kérdésre, de azt mondta, az elmúlt három évben azt látta, a harctéren nincs megoldás. Ha pedig ott nincs megoldás, mást kell keresni. A diplomáciának vissza kell vennie az események irányítását a tábornokoktól.

Zárásként azt kérdezték meg tőle, hogy ha jóban van Trumppal, mondja el, hogyan tud majd az új elnök 24 órán belül békét teremteni. Erre azt válaszolta, nincs felhatalmazása más vezetők szándékairól beszélni.