Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata decemberi megbeszéléseken közölte európai tisztviselőkkel, hogy a hivatalba lépő államfő követelni fogja a NATO-tagállamoktól a védelmi kiadások növelését a jelenlegi cél duplájára, a GDP 5 százalékára, de továbbra is katonai segélyt tervez Ukrajnának, miközben a háború befejezésére törekszik.

Donald Trumpnak, az Egyesült Államok következő elnökének legközelebbi külpolitikai segítői a Financial Times-nak nyilatkozó, megbeszéléseket ismerő személyek szerint decemberben magas rangú európai tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseken osztották meg szándékait, miközben a megválasztott amerikai elnök az Európával és Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatos politikáját konkretizálja.

Kampánya során Donald Trump megfogadta, hogy megvonja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, azonnali béketárgyalásokra kényszeríti Kijevet, és védtelenül hagyja a NATO-szövetségeseket, ha nem költenek eleget a védelemre.

Kijelentései megrémítettek az európai országok vezetőit, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányát is.

A források szerint azonban a leendő államfő jelezte a nyugati szövetségeseknek, hogy beiktatása után is fenn kívánja tartani az amerikai katonai fegyverszállításokat Kijevbe, ezzel egyidejűleg követeli, hogy a NATO több mint kétszeresére, 5 százalékra növelje a 2 százalékos kiadási célt, amelyet a szövetség 32 tagja közül jelenleg csak 23 teljesít.

A Fehér Ház költségvetési hivatala szerint az Egyesült Államok 2024-ben a GDP mintegy 3,1 százalékát költi védelemre, miközben Donald Trump első elnökségének utolsó évében, 2020-ban a Pentagon kiadásai elérték a 3,4 százalékot.

Beszámolók szerint a megválasztott elnök nem érné be 5 százaléknál kevesebbel, ráadásul azt tervezi, hogy összekapcsolja a magasabb védelmi kiadásokat és az Egyesült Államokkal való kedvezőbb kereskedelmi feltételek felajánlását.

A NATO-szövetségesek már tárgyalásokat folytatnak arról, hogy 2025-ben a júniusi vezetői találkozón 3 százalékra emeljék a célt, de a védelmi szövetség tagországai aggódnak az ehhez szükséges nehéz költségvetési döntések miatt.

Már zajlanak az egyeztetések

A legfontosabb európai NATO-szövetségesek – köztük Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország – szerda este Brüsszelben találkoztak Mark Rutte NATO-főtitkárral és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megvitassák, miként igazítaná ki a kontinens a védelmi politikát válaszul Trump visszatérésére.

Olaf Scholz német kancellár külön telefonbeszélgetést folytatott a leendő államfővel csütörtökön, az uniós vezetők csúcstalálkozóján. A német kancellár később újságíróknak azt nyilatkozta, hogy

„biztos abban, hogy az Egyesült Államok és Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajnát”.

Magas rangú brit biztonsági tisztviselők a hónap elején Washingtonba utaztak, hogy felmérjék a megválasztott elnök terveit.

Beszámolóik szerint bár Donald Trump továbbra is úgy véli, hogy Ukrajnának soha nem szabadna NATO-tagságot adni, és a konfliktus azonnali befejezését szeretné, azonban a fegyverek Kijevbe szállítása a tűzszünet után biztosítaná a „béke az erőn keresztül” politika megvalósulását.

A héten Brüsszelben a NATO és az Európai Unió vezetőivel folytatott megbeszélések után Ukrajna elnöke csütörtökön azt mondta, hogy az ország védelmére tett európai ígéretek „nem lennének elegendőek” az Egyesült Államok részvétele nélkül.

A brit tisztviselők hozzátették, hogy Trump már letett a 24 óra alatt béketeremtésről mert időközben rájött, hogy semmi értelme és jelenleg lehetetlen.